Dr. Csőzik László polgármester: Budaörs és Vecsés lépett ki a Társulásból és emiatt kell módosítanunk a társulási megállapodást, illetve Százhalombatta az év végével.


Simó Károly képviselő: Ezek önkormányzati döntések, ezeket tulajdonképpen csak tudomásul tudjuk venni. Ez egy hulladékgazdálkodási rendszer és a visszatérő kérdésem akár Pénzügyi Bizottságon is, hogy nem kapunk arról információt, hogy mi várható. Ugye most alakul át a hulladékgazdálkodási rendszer, az elszállítás, erről szerettem volna kérdezni az ÉTH ügyvezetőjét, hogy mi történik az ÉTH-val, ki fogja szállítani a hulladékot akár például jövőre, milyen intézkedéseket, illetve miről tárgyaltak a polgármesterek a társulás keretén belül. Erről sajnos Csőzik Lászlótól nem kaptunk tájékoztatást az elmúlt egy évben, hogy mi zajlik abban a társulásban, mert nyilván oka volt annak, hogy kilépett például Budaörs meg Százhalombatta. Mi az oka ennek, illetve milyen lépéseket tett Érd, mint meghatározó szereplője a társulásnak, hogy a jövőben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás a lehető legoptimálisabb legyen Érden?

 

Dr. Csőzik László polgármester: Képviselő Úr! Legutóbb, amikor nem voltál itt, erről részletesen beszéltem. Elmondom nagyon röviden még egyszer, bár egyébként a párt, amelyhez tartozol és amelyik jelen pillanat vezeti az országot, talán többet tud erről mondani. Tehát nekem szerényebb a tudásom, hogy merre és hogyan tovább. A MOL megnyerte a koncessziót, tehát a MOL lesz a főszereplője a hulladékgazdálkodásnak és kezelésnek Magyarországon és át fog alakulni a teljes rendszer, tehát az egyik szélsősége az az, hogy az összes közszolgáltató elveszíti közszolgáltató jellegét és becsatlakozik alvállalkozóként a Mol-hoz egyesével és ezzel gyakorlatilag értelmét veszti a társulásoknak a fenntartása is. A másik az, mivel én azt tapasztalatom rajtuk, hogy azért még ők sem nagyon tudják, hogy lesz az átmeneti időszak, ami alatt nem változtatnak a jelenlegi struktúrán, ebben döntés még nem született. Amikor itt jártak nálunk, akkor egyébként rendkívül elégedettek voltak azzal, amit tapasztaltak, tehát azt mondták, hogy ez a közszolgáltató, ahol végre a dolgok átláthatóak, nincsenek trükközések a számokkal, lehet hinni a papírjainak. Elmondtam, hogy az elmúlt 3 évben minden törekvésünk arra szorítkozott, vagy arra irányult, hogy megmaradjunk függetlenek és önállónak, vagy ne kelljen becsatlakozni semmilyen más rendszerbe. A társulásnak az érdemi tevékenysége gyakorlatilag az pont erre irányult, hogy megvizsgálja, hogy melyik partnerrel célszerű továbbmenni és aztán azt a bölcs döntés hozta a javaslatomra, hogy egyikkel sem, hanem maradjunk meg függetlenek. Nyilván néhány önkormányzat úgy gondolta, hogy ez számára nem irány és akkor elmentek más közszolgáltatók alá. Egyébként Budaörs kiválása nekünk gazdaságilag megkönnyebbülés volt, mert olyan magas szolgáltatási színvonalat vállalt be akkor a társulás és a cég amikor Budaörs csatlakozott, ami nekünk ráfizetéses volt. Hozzáteszem persze, hogy itt nagyon nehéz élesen meghúzni a határokat, mert van egy NHKV Zrt. nevű szervezet, amelyik képletek és egyéb eljárásrend alapján dönt arról, hogy mekkora finanszírozást nyújt. Az elmúlt 3 évben valamennyi problémán szinte sikerült úrrá lenni.

 

Dr. Bács István képviselő: Az ÉTH-vel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy igaz, hogy csak bizottsági előterjesztés volt és én nem gazdasági szakember vagyok, de magyarázza el nekem, hogy lehet, hogy 2021. évben a társaság adózás előtti nyeresége 334.000.000 forint volt, az adózás után nyeresége közel 320.000.000 Ft. Most akkor van veszteség, vagy nincs veszteség?

 

Dr. Csőzik László polgármester: Ennek az a magyarázata képviselő úr, hogy az Fkf Zrt. felé fennálló totál adósság nyolcszázvalahány millióra rúgott. Kötöttünk egy megállapodást másfél évvel ezelőtt, hogy 2023. június 30-ig egyenlő részletekben visszafizeti a cég, ez folyamatosan történik, túl vagyunk már a nagyján, egy bő féléves periódus van hátra, ha ezt leveszed róla, akkor azt látod, hogy egyebekben pedig a normál üzemmódban sikerült eredményt elérni. Hogy ez minek köszönhető, nem véletlen, az NHKV kezében vagyunk, el tudunk ismertetni olyan költségeket, amelyeket korábban nem. Akkor több finanszírozást kapunk, most ez sikerült. A kukaholding mindig a jobbak közé tartozott, tehát egy nagyon kiegyensúlyozott, korrekt szakmai kapcsolat alakult ki. Szerintem ennek köszönhető az is, hogy ennyivel jobb pozíciókat értünk el a finanszírozásban. Összességében tehát, ha a mondjuk működne tovább a mostani rendszer és a következő évet néznénk, akkor július 1-jétől  már lejár az utolsó ilyen adósság is és akkor ez masszívan 320 milliós többletként ott lehetne a könyveinkben. De szerintem nem lesz már ilyen, tehát a következő éveknek a finanszírozása átalakul, ez volt az utolsó ilyen év.


Dr. Bács István képviselő: Nagyon örülök, hogy az általam egyébként rengeteget ekézett Csókay Viktor időszakára vonatkozik még ez az eredmény, úgyhogy a végére nagyon sajnálom, hogy elment, mert amikor megismertem személyesen, szerintem egy remek szakember lett az én szememben és szerintem mindannyiunk szemében. Egyébként emlékezzen vissza polgármester úr, pont a hulladékos rendelet volt ugyanolyan, mint most a köztisztasági, amikor azt mondta polgármester úr, hogy összeülünk és átbeszéljük, azóta egyébként senki nem keresett. De visszatérve, akkor most hivatalosan is kezdeményezném, hogy a következő Közgyűlésre jöjjön el ügyvezető igazgató asszony, ő is egyébként szerintem átlátja ezt az egészet, nagyon jól el tudja mondani, hogy hol tart most a cég, hogy a MOL-os pályázatokon az ÉTH nevében indult, vagy pedig a regionális szolgáltató nevében indult. Indult a céges pályázaton, vagy csak a kommunális szolgáltatói pályázatokon? Mert a MOL-nak van egy felülete, már 3000 cég pályázott egyébként erre. Tartson egy összefoglalót nekünk.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Nyugodtan lehet engem rohamozni, fel vagy hatalmazva, szívesen egyeztetek veled a kérdésben.


Lengyel Péter képviselő: Nagyon örülök ennek a napirendi pontnak azért, mert egyrészt tökéletesen kiderült, hogy a bizonyos reggeli affér, hogy vegyük le a mai napirendi pontról és beszéljük meg ezt egy rendes, normális időtávval, azaz időkorlát nélkül a Pénzügyi Bizottságon, tökéletesen indokolt volt, hiszen számos kérdést megválaszolhat majd az ügyvezető asszony, amikor nem korlátozott az az időkeret és amikor adott esetben fontosabb napirendi pont is volt, úgyhogy köszönöm szépen a megerősítéseket.

 

T. Mészáros András képviselő: Nehéz lehet Lengyel Péternek lenni mindenesetre, hogy mindig friss hülyeségeket kell kitalálni ahhoz, hogy az elmúlt heti álláspontját meg tudja védeni. Tehát a lényeg, hogy Bács István sem, meg a polgármester sem a napirendről beszélt. Elcsúszott, hogy az ÉTH beszámolót mikor fogjuk már látni és mikor fogjuk megkapni. Ezt szerettük volna a Pénzügyi Bizottság részéről, lényegében hasonló vagy ugyanezeket a kérdéseket kellett volna feltenni és nagyon örülök annak, hogy végül is Lengyel Péter is engedélyezni fogja a későbbiekben a bizottsági ülésen ennek a megtárgyalását.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Mivel több kérdés, észrevétel, hozzászólás nem érkezett, felteszem szavazásra a határozati javaslatot.

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„1. Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Érd és Térsége Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodásának hetedik módosításával egyetért, és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Társulási Megállapodást a határozat melléklete szerinti tartalommal elfogadja.

  1. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a Társulási Megállapodás aláírására.

Határidő:        azonnal

Felelős:                       dr. Csőzik László polgármester”

 

 

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének jelenlévő 15 tagja 15 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta:

 

 

 

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

254/2022. (X. 27.) határozata

 

az Érd és Térsége Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodásának módosításáról

 

 

  1. Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Érd és Térsége Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodásának hetedik módosításával egyetért, és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Társulási Megállapodást a határozat melléklete szerinti tartalommal elfogadja.

 

  1. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a Társulási Megállapodás aláírására.

 

Határidő:        azonnal

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester

 

Melléklet a Közgyűlés 254/2022. (X.27.) határozatához

 

TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS

 

AZ ÉRD ÉS TÉRSÉGE REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS LÉTREHOZÁSÁRÓL

(Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva)

PREAMBULUM

Az alább felsorolt helyi önkormányzatok képviselő-testületei elhatározzák, hogy Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés k) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 87. §-ban és a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Hulladék tv.) 36. § (1) bekezdésében biztosított társulási jog alapján, a közös érdekek felismerésén alapuló, a Hulladék tv. szerinti települési hulladékgazdálkodás kötelező közszolgáltatás feladatainak hatékonyabb és célszerűbb megoldása, mint közös cél érdekében, valamint, együttműködésük intézményesítése és a közös érdekérvényesítés elősegítése jegyében

  1. Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata
  2. Diósd Város Önkormányzata
  3. Gyál Város Önkormányzata
  4. Halásztelek Város Önkormányzata
  5. Nagytarcsa Község Önkormányzata
  6. Sóskút Község Önkormányzata
  7. Szigethalom Város Önkormányzata
  8. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata
  9. Tárnok Nagyközség Önkormányzata
  10. Tököl Város Önkormányzata

mint tagok (együttesen és a továbbiakban, mint Tagok, egyenként Tag) önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulást hoznak létre, és biztosítják annak működési feltételeit.

Tagok rögzítik, hogy a jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulásukat szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, kölcsönös és a vállalt feladataikhoz igazodó arányos teherviselés alapján az Mötv. 13. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott hulladékgazdálkodási feladataik hatékonyabb, célszerű ellátására hozzák létre.

 

  1. A TÁRSULÁS NEVE, SZÉKHELYE, MŰKÖDÉSI TERÜLETE

 

  1. A Társulás neve: Érd és Térsége Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (a továbbiakban: Társulás)
  2. A Társulás székhelye: 2030 Érd, Alsó u. 1.
  3. A Társulás postacíme: 2030 Érd, Alsó u. 1.
  4. A Társulás adószáma:15837491-2-13
  5. A Társulás működési területe: a Tagok (a társult önkormányzatok) közigazgatási területe
  6. A Társulás tagjainak (a továbbiakban: Tagok, egyenként a Tag) neve székhelye, képviselője, és 2019. január 1-ei lakosságszáma:
  • Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata (2030 Érd, Alsó utca 1.) képviseli: dr. Csőzik László polgármester

Lakosságszám: 69014

  • Diósd Város Önkormányzata (2049 Diósd, Szent István tér 1.) képviseli: Spéth Géza polgármester

Lakosságszám: 10603

  • Gyál Város Önkormányzata (2360 Gyál, Kőrösi út 112-114.) képviseli: Pápai Mihály polgármester

Lakosságszám: 24607

  • Halásztelek Város Önkormányzata (2314 Halásztelek, Kastély park 1.) képviseli: Szabó Tibor polgármester

Lakosságszám: 11183

  • Nagytarcsa Község Önkormányzata (2142 Nagytarcsa, Rákóczi u. 4.) képviseli: Rimóczi Sándor Vilmos polgármester

Lakosságszám: 4703

  • Sóskút Község Önkormányzata (2038 Sóskút, Szabadság tér 1.) képviseli: König Ferenc polgármester

Lakosságszám: 3464

  • Szigethalom Város Önkormányzata (2315 Szigethalom, Kossuth Lajos u. 10.)

képviseli: Fáki László polgármester

Lakosságszám: 18350

  • Szigetszentmiklós Város Önkormányzata (2310 Szigetszentmiklós, Kossuth Lajos u. 2.) képviseli: Nagy János polgármester

Lakosságszám: 39439

  • Tárnok Nagyközség Önkormányzata (2461 Tárnok, Dózsa György út 150-152.)

képviseli: dr. Lukács László polgármester

Lakosságszám: 10044

  • Tököl Város Önkormányzata (2316 Tököl, Fő u. 117.) képviseli: Hoffman Pál

Lakosságszám: 10499

  1. A Társulás bélyegzői:
  • hosszúbélyegző: a társulás neve, adószáma és bankszámlaszáma
  • körbélyegző: körben a Társulás neve és székhelye
  1. A Tagok a Társulási megállapodás aláírásával a megállapodásban megjelölt cél(ok) elérése érdekében önkormányzati Társulást hoznak létre.
  2. A Társulás hivatalos dokumentumai és szerződései: A vonatkozó előírások teljesítése mellett a Társulás hivatalos levelezése során a Társulás nevét és székhelyét, illetve a Társulás által kötött szerződések esetében a Társulás adószámát és törzskönyvi nyilvántartási számát is minden esetben fel kell tüntetni.

 

  1. A TÁRSULÁS IDŐBELI HATÁLYA
  2. A Társulás jelen Társulási Megállapodás aláírása napján határozatlan időre jön létre.

 

III. A TÁRSULÁS JOGÁLLÁSA

  1. Az Mötv. 87. § rendelkezéseinek megfelelően, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) és annak végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szerint a Társulás önálló jogi személyiséggel rendelkező szerv.

 

  1. A Társulás munkaszervezeti feladataival, (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése), valamint a bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a Társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik.

 

  1. Társult önkormányzati Tagok megbízásából a Társulási Tanács Elnöke – az alapítók képviseletében – intézkedik a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságánál történő törzskönyvi nyilvántartásba vétel kezdeményezése iránt.

 

IV. A TÁRSULÁS CÉLJA, FELADATAI

  1. Az Mötv. 13. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott hulladékgazdálkodási feladataik hatékonyabb, célszerű ellátása érdekében a Társulást alapító Tagok szándékában áll, hogy a magyar és európai hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi előírásoknak maradéktalan figyelembe vételével a lakosság anyagi és a Tag Önkormányzatok költségvetési terheinek csökkentésével saját hulladékkezelési közszolgáltatásukat összehangolják és fejlesszék a tagok közigazgatási területén.

 

  1. Közös tevékenységüket olyan kiemelt műszaki, technikai színvonalon és a környezetet védő rendszerben kívánják a Tagok megvalósítani, amely a XXI. század infrastrukturális rendszerében hosszútávon biztonságot nyújt mind a Társulás, mind a térségben élő lakosság számára. Jelen megállapodás ezen együttműködési szándékuk megerősítésére szolgál.

 

  1. ELŐZETES MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETENDŐ ELVEK, A TÁRSULÁS ÉS TAGJAI FELADATAI
  2. A tagok kifejezetten kijelentik, hogy a vállalt saját pénzügyi kötelezettségük teljesítése az esedékesség időpontjában alapvető kötelezettségük.

 

  1. Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy az érintett térség környezetvédelmi érdekeit, egységes fejlődését szem előtt tartva, a megállapodásban foglalt elveket betartják, annak érvényesülését nem akadályozzák, a rendszer működését aktív tevékenységgel szolgálják, közreműködnek a megvalósításban.

 

  1. Tagok megismerték, átgondolták és értékelték a regionális rendszer szerepét, a jelen Társulási Megállapodásban megfogalmazott jogokat és kötelezettségeket, a kialakított felelősségi rendszert elfogadták.

 

  1. Tagok a saját közvetlen tevékenységük során előtérbe helyezik jelen megállapodás elveit és az itt megfogalmazott érdekprioritást. Ezen tevékenységeik, mint a saját hatáskörben történő jogszabályalkotás, illetve határozathozatal, továbbá a folyamatos információadás és kapcsolattartás mind olyan feladatok, melyek nélkülözhetetlenek a Társulás alapvető céljainak eléréséhez. Ugyanezen elv vonatkozik a már esetlegesen megkötött, illetve működő kapcsolódó (pl.: közszolgáltatási) szerződésekre.

 

  1. A Tagok a Társulás működésének időtartama alatt az alábbi feladatok teljesítését vállalják:

 

  1. a) Az együttműködési kötelezettség terén:
  • - Tagok, illetve képviselőik a tudomásukra jutott információkat csak a cél megvalósítása érdekében használhatják fel, egyébként azok bizalmasan kezelendők;
  • - Tagok kötelezettséget vállalnak, hogy az érintett térség egységes fejlődését szem előtt tartva, az itt lefektetett elveket betartják, a későbbiekben öncélúan nem akadályozzák a rendszer, illetve a Társulás működését, a saját hatáskörükben a saját területüket érintő hatályos döntéseiket időben meghozzák, be-, illetve megfizetik a vállalt pénzügyi kötelezettségeiket;
  • - Előre átgondoltan felmérik az egyes tag önkormányzatok szerepét, a megállapodásban megfogalmazott jogokat, kötelezettségeket, és elfogadják a jelen megállapodásban foglalt rendelkezéseket;
  • - Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a cél megvalósítása érdekében kölcsönösen együttműködnek egymással, ami kiterjed a hulladékgazdálkodási közszolgáltatások megszervezésére és fenntartására.
  •  
  1. b) Szervezeti, gazdasági, jogi területen:
  • - A hulladékgazdálkodási rendszer kiépítéséhez és megvalósításához szükséges pénzügyi alapok előteremtése;
  • - A Társulási megállapodás megkötésével a Tagok kötelezettséget vállalnak a járulékos költségek és a Társulás működési költségeinek biztosítására;
  • - A működtetés szervezeti, gazdasági feltételrendszerének kidolgozása;
  • - Költségfelosztás elfogadása a települések között;
  • - Szolgáltatás-értékesítési árkalkuláció elkészítése, elfogadása;
  • - A lakosság tájékoztatása érdekében a települési önkormányzat a közszolgáltatási szerződés közzétételéről a helyben szokásos módon gondoskodik;
  • - Az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben foglalt önkormányzati feladatok Társulás útján történő ellátása és fejlesztése;
  • - Tagok rögzítik, hogy csak olyan Közszolgáltató kerülhet kiválasztásra, aki rendelkezik a hulladékról szóló törvényben meghatározott minősítési engedéllyel és megfelelőségi véleménnyel;
  • - Tagok tudomásul veszik, hogy a Társulási Tanács által elfogadott költségvetésben szereplő költségeket biztosítani kell.
  •  
  1. c) Műszaki területen:
  • - Együttműködés a Közszolgáltató társasággal;
  • - Műszaki megvalósítás során a nyilvánosság, mint alapelv érvényesülésének nyomon követése,
  • - Gyűjtési és szállítási útvonalak optimalizálása;
  • - Egységes hulladékgyűjtési rendszer fenntartása, fejlesztése;
  • - Szelektív hulladékgyűjtés és hulladékhasznosítás, fejlesztése;
  • - A területen keletkező települési hulladék mennyiségének, jövőbeni alakulásának felmérése, a meglévő felmérések aktualizálása;
  • - A Társulás tagjainak területén eddig meglévő szolgáltatási minőség biztosítása, adott esetben javítása.
  •  
  1. Tagok a Társulási Megállapodásban vállalt közös feladataik végrehajtása, azaz annak érdekében, hogy a Társulás által megvalósítandó egységes hulladékgazdálkodási rendszer működése, a közszolgáltatás megszervezése a fenntartható fejlődés alapján mind jogilag, mind pénzügyileg, mind pedig műszakilag megfelelően biztosított legyen, a Hulladék tv. 36.§-a alapján ugyanezen törvény 33. §, 34. §, 37. §, 90. § (8) bekezdésében, a települési önkormányzatokra vonatkozó szabályokban meghatározott hulladékgazdálkodási közfeladatuk ellátására vonatkozó feladat- és hatáskörüket a Társulásra átruházzák.
  2. A Tagok közigazgatási területén az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére vonatkozó, az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervvel összhangban lévő közszolgáltatás szervezését és fenntartását a Társulás látja el.

 

  1. A hulladékkezelési közszolgáltatás szervezése keretében a Társulás feladatai a következők:
  2. a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztása,
  3. a települési hulladék ingatlantulajdonosoktól történő begyűjtésének, és elszállításának szervezése,
  4. a települési hulladék kezelésének szervezése,
  5. kezelő létesítmények üzemeltetésének biztosítása.
  6. A Tagok rögzítik, hogy a Közszolgáltatási Szerződés minden társult Tagra kiterjedő érvénnyel és hatállyal, valamennyiük nevében kerül aláírásra a Társulási Tanács Elnöke által.
  7. A hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok alapján a mindenkori közszolgáltatási szerződésben szabályozzák:

- a szerződés teljesítésének biztosítékait;

- a kapcsolattartás módját;

- a hulladékkezelési tevékenységeket végző esetleges más szolgáltatók és a Közszolgáltató együttműködési kötelezettségét,

 

  1. Tagok rögzítik, hogy a Társulás, a megalakulását követően tulajdonosi részesedést szerez az ÉTH Érd és Térsége Hulladékkezelési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságban (cégjegyzékszáma: 13-09-160121; székhely: 2030 Érd, Sas utca 2.; statisztikai számjel: 24166324-3811-572-13), azért, hogy a Társulás és az ÉTH Nonprofit Kft. által aláírt hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján az ÉTH Nonprofit Kft. lássa el a Tagok számára a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatokat.

 

  1. Abban az esetben, ha a Társulás tulajdonában álló gazdasági társaság megfelel a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására vonatkozó jogszabályi követelményeknek, úgy tekintettel arra, hogy e gazdasági társasággal történő szerződés megkötése a Közbeszerzésekről szóló törvény kivételi körébe esik, és ezáltal a szerződés megkötése érdekében közbeszerzési eljárást nem szükséges lefolytatniuk, úgy a Társulás kötelezettséget vállal arra, hogy a közszolgáltatás ellátására e gazdasági társaságot jelöli ki.

 

  1. Amennyiben a 12. pontban foglaltak teljesítése jogszerűen nem lehetséges, a Tagok kijelentik, hogy a jelen Társulási Megállapodásban foglalt célok és feladatok teljesítése érdekében a hulladékgazdálkodási közszolgáltató kiválasztására, és a közszolgáltatási szerződés megkötésére vonatkozó hatásköreiket a Társulásra ruházzák át.

 

  1. A Társulás - tulajdonosi joggyakorlása által - vállalja, hogy a Közszolgáltató elsősorban azzal a hulladékgazdálkodási társasággal köt alvállalkozói szerződést, mely az adott településen jelen Társulás megalakulását megelőzően közszolgáltatási szerződés alapján ellátta a közszolgáltatást.

 

  1. A felelős hulladékgazdálkodás elve alapján a Tagok rögzítik:

 

  1. a) abban az esetben, ha egy alvállalkozó által ellátott szolgáltatás költségei meghaladják a koordináló szerv által fizetett szolgáltatási díjat, akkor e különbözet biztosítása nem a Társulás kötelezettsége;

 

  1. b) ha a Közszolgáltatót az illetékes hatóság az érintett régió területén közszolgáltatás ellátására jelöli ki, az ezzel összefüggésben keletkező többletköltségek nem a Társulást terhelik;

 

  1. c) a Tag közigazgatási területén a kötelező közszolgáltatáson felüli, szabad kapacitás terhére végzett szolgáltatásból származó bevétel az érintett alvállalkozót illeti.

 

  1. A Társulás Tagjai megállapodnak abban, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenység költségeinek és eredményeinek elszámolása során mind a Társulás, mind az ÉTH vonatkozásában azt az elvet alkalmazzák, hogy az elszámolás alapja az NHKV Zrt-től megkapott szolgáltatási díj.  A szolgáltatási díj a mindenkor hatályos OHKT-ben rögzített feladatok végrehajtása alapján, a miniszteri rendelet szerint jár a közszolgáltatónak.

 

  1. A Társulás Tagjai megállapodnak abban, hogy a Tag jogosult a Közszolgáltató tevékenysége során keletkező iratokba betekinteni, tőle közvetlen felvilágosítást kérni, melyet a Közszolgáltató köteles teljesíteni.

 

  1. A TÁRSULÁS ALAPTEVÉKENYSÉGE
  2. A Társulás államháztartási szakágazati besorolása:

381100             Nem veszélyes hulladék gyűjtése

 

 

  1. Kormányzati funkció szerinti megjelölés:

051010 Hulladékgazdálkodás igazgatása

051020            Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása

051030            Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

051040 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

051050 Veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, átrakása

051060 Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

051070 Használt eszköz bontása

051080 Hulladék újrahasznosítása

 

VII. A TÁRSULÁS SZERVEZETE

 

  1. Tagok jelen megállapodás aláírásával egyidejűleg az alábbi szervezeti rendszerben állapodnak meg:

Szervezeti rendszer:

 

  1. A Társulás döntéshozó és irányító szerve: Társulási Tanács
  2. b) A törvényességi felügyeletet ellátó szerv: Pest Megyei Kormányhivatal
  3. c) A Társulás képviselője: Társulási Tanács Elnöke

VIII. A TÁRSULÁSI TANÁCS

 

  1. A Társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács. A Társulási Tanácsban a Tagokat a polgármesterek képviselik.

 

  1. A Társulási Tanács Tag képviselőjének akadályoztatása esetén eseti jelleggel egy alkalomra szólóan közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással helyettes képviselő útján is gyakorolhatja a szavazati jogát. A meghatalmazást a meghatalmazott legkésőbb a Társulási Tanács ülésének megkezdéséig köteles a Társulási Tanács ülését vezető Elnöknek/Alelnöknek/Korelnöknek átadni.

 

  1. Amennyiben a polgármester személyében változás következik be, úgy e változásról a Tag a Társulási Tanács Elnökét köteles haladéktalanul tájékoztatni. Az új polgármester polgármesterré történt megválasztásával a Társulási Tanács Tagjává válik. A polgármester személyében bekövetkező változás a Társulási Megállapodás módosítását nem igényli.

 

  1. Az egyes tagokra jutó szavazati jog mértékét a Tagok a költségvetésről szóló törvényben meghatározott lakosságszámok alapulvételével állapítják meg, az alábbiak szerint:

 

 

 

Szavazatszám:

 

1

Diósd

5 szavazat

2

Érd

34 szavazat

3

Gyál

12 szavazat

4

Halásztelek

6 szavazat

5

Nagytarcsa

3 szavazat

6

Sóskút

2 szavazat

7

Szigethalom

9 szavazat

8

Szigetszentmiklós

19 szavazat

9

Tárnok

5 szavazat

10

Tököl

5 szavazat

 

  1. A Társulási Tanács gyakorolja a jelen megállapodásban meghatározott és a Társulás tagjai által átruházott feladat-és hatásköröket.

 

  1. A Társulási Tanács kizárólagos döntési hatáskörébe tartozik:

 

  1. a) A Társulás éves költségvetésének, valamint éves beszámolójának elfogadása;
  2. b) a Társulási Tanács Elnökének, Alelnökeinek megválasztása, esetleges díjazásuk megállapítása, visszahívásuk;
  3. c) a pénzügyi hozzájárulás (tagdíj) mértékének meghatározása;
  4. d) a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztása, a közszolgáltatási szerződés elfogadása;

 

  1. e) annak az ügyletkörnek a meghatározása, amelyen belül a Társulási Tanács Elnöke a Tanács hozzájárulása nélkül vállalhat kötelezettséget;
  2. f) a tagsági jogviszonnyal kapcsolatos kérdések megtárgyalása, döntés a tag csatlakozásának elfogadásáról és a tag kizárásáról;

 

  1. g) hatáskörébe utalt választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása és visszavonása;

 

  1. h) a Társulási Tanács szervezeti és működési szabályzatának elfogadása;

 

  1. i) gazdasági társaságban részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, átruházásáról, gazdasági társaság alapításáról, megszüntetéséről szóló döntés;

 

  1. j) az azokról a kérdésekről való döntés, amelyeket a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény, illetve alapító okirat gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe utal.

 

  1. A Társulási Tanács a 6. pontban foglalt ügyekben minősített többséggel dönt. A minősített többséghez legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely eléri a Társulásban részt vevő Tagok szavazatának több mint felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának a felét.

 

  1. A 6. pontban fel nem sorolt ügyekben a társulási tanács érvényes döntéséhez legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelen lévő tagok szavazatainak a felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának egyharmadát
  2. A közszolgáltatás ellátásához igénybe vett alvállalkozó megbízásánál az érintett Tagot a döntéshozatal során egyetértési jog illeti meg. Amennyiben az adott Tag e döntéshozatalnál nincs jelen, egyetértését e tekintetben vélelmezni kell.
  3. A Társulási Tanács rendszeres ülésein figyelemmel kíséri a cél elérésének előrehaladását, valamint megvitatja azon egyéb dokumentumokat, amelyeket alapvetőnek és közös érdekkörbe tartozónak minősít.

 

  1. A Társulási Tanács Tagjai az általuk képviselt Képviselő-testületeknek kötelesek évente legalább egyszer, de szükség szerint többször is beszámolni a Társulásban végzett tevékenységükről.

 

  1. A Társulási Tanács a Társulási megállapodás aláírásakor tartja meg alakuló ülését.

 

  1. A Társulási Tanács megalakultnak tekinthető, ha a tagönkormányzatok képviselő-testületeinek mindegyike jóváhagyta a Társulási Megállapodást, és a Társulási Tanács alakuló ülése kimondta a megalakulását.

 

  1. A Társulási Tanács szükség szerint, de évente legalább háromszor ülésezik, egyebekben pedig akkor, ha annak ülését az Elnök összehívja. A Társulási Tanács ülését 15 napon belül össze kell hívni, ha azt legalább négy Tag kezdeményezi, és a kezdeményezők együttes lakosságszáma eléri a Társulás összlakosságszámának 20%-át, illetve ha törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva azt a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője kezdeményezi.

 

  1. A Társulási Tanács ülését a Társulási Tanács Elnöke hívja össze írásban. A Társulási Tanács Elnökének akadályoztatása esetén az Alelnök.

 

  1. Az ülés összehívására vonatkozó meghívót legalább az ülés kitűzött időpontja előtt öt munkanappal elektronikus úton kell megküldeni a tagoknak. A meghívóban közölni kell az ülés napirendjét, és mellékelni kell - amennyiben vannak - a napirendi pontokhoz kapcsolódó előkészítő anyagokat, írásbeli előterjesztéseket.

 

  1. Az ülést a Társulás székhelyére kell összehívni.

 

  1. A Társulási Tanács akkor határozatképes, ha az ülésén legalább a szavazatok felével rendelkező képviselő jelen van. Amennyiben az ülés határozatképtelen, úgy újabb ülést kell összehívni, az eredeti időpontot követő nyolc napon belüli időpontra.

 

  1. A Társulási Tanács döntését ülésén, határozattal hozza. A Társulási Tanács ülésére bármely Tag indítványozhatja szakértők vagy egyéb személyek meghívását. Ezen személyek az ülésen részt vehetnek, a napirendi pontokhoz hozzászólhatnak, de szavazati joggal nem rendelkeznek. A Társulási Tanács ülésén a társult önkormányzatok jegyzői tanácskozási joggal részt vehetnek.

 

  1. A Társulási Tanács határozatai a meg nem jelent Tagokra is kötelező érvényűek. Napirenden kívüli kérdésben határozat csak akkor hozható, ha az ülésen valamennyi tag képviselője jelen van, és az adott kérdésben a határozathozatalhoz valamennyi képviselő hozzájárul.

 

 

  1. Az ülést a Tárulási Tanács Elnöke, annak akadályoztatása esetén a Társulási Tanács által kijelölt Alelnök vezeti.

 

IX. A TÁRSULÁSI TANÁCS ELNÖKE – ALELNÖKE

  1. A Társulási Tanács Elnökét és két Alelnökét a Társulási Tanács tagjai sorából határozatlan időtartamra választja meg. A Társulást a Társulási Tanács Elnöke képviseli. Képviseleti és aláírási joga a Tanács és a Társulás munkaszervezeti feladatait ellátó polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozó ügyekben önálló.

 

  1. Az Elnök minden, a Tanács hatáskörébe nem tartozó kérdésben értékhatár nélkül jogosult dönteni.

 

  1. Az Elnök önálló aláírási joggal rendelkezik. Az Elnök feladatkörébe tartozik a Társulási Tanács döntéseinek végrehajtása. Az Elnök a tevékenységéről a Társulási Tanács ülésének számol be.

 

  1. Az Elnök teljes körű felelősséggel tartozik a Társulás jogszerű tevékenységéért, a Társulás gazdálkodásáért, nyilvántartási és bevallási kötelezettségei teljesítéséért. A Társulás Elnöke a tőle elvárható gondossággal köteles eljárni, kötelezettségének megszegésével okozott kárért a polgári jog szabályai, valamint a vonatkozó jogszabályok szerint felel. Az Elnök a Társulási Tanács döntése alapján díjazásban részesíthető.

 

  1. Az Elnök a Társulás bevételeivel a Társult Tagok, valamint a Társulási Tanács ellenőrzése mellett, jelen Megállapodás, és a Társulási Tanács döntéseinek megfelelően, a Tanács hatáskörét nem sértve, a törvényi rendelkezéseknek megfelelően gazdálkodik.

 

  1. Az Alelnök megbízatására az Elnökre vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók. A Társulás Alelnöke az Elnök munkáját segíti, illetve akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti. Az Elnök tartós akadályoztatása esetén a Tanács által kijelölt Alelnök jár el az Elnök jogkörében. Az Alelnök döntéseiről, intézkedéseiről a következő ülésen köteles beszámolni.

 

  1. Az Elnök és az Alelnök tisztsége megszűnik:

 

a.) az Elnök lemondásával,

b.) az Elnök halálával,

c.) az Elnök polgármesteri minőségének megszűnésével,

d.) az Elnököt/Alelnököt biztosító Tag tagsági viszonyának megszűnésével,

e.) visszahívással.

 

  1. Az Elnök a tisztségéről bármikor legalább két hónapos lemondási idővel lemondhat. Lemondás esetén az Elnök köteles az új Elnök személyének megválasztásáig a megbízatásával járó feladatokat ellátni, köteles a lemondásától számított 15 napon belül a Társulási Tanács ülését összehívni az új Elnök megválasztásának céljából. Az Elnök lemondásával az Alelnöki megbízatás nem szűnik meg.

 

  1. Az Elnököt a Társulási Tanács ülése bármikor jogosult visszahívni. Az elnöki tisztség lemondáson kívüli bármely okból történő megszűnése esetén az Alelnök köteles 15 napon belül a Társulási Tanács ülését összehívni az új Elnök megválasztásának céljából.

 

  1. Az Alelnöki tisztség megszűnésére az Elnöki tisztség megszűnésére vonatkozó szabályok értelemszerűen vonatkoznak azzal, hogy az Alelnöki tisztség bármely okból történő megszűnése esetén az Elnök köteles 15 napon belül a Társulási Tanács ülését összehívni az új Alelnök megválasztásának céljából.

 

X. A TÁRSULÁS ALAPÍTÓINAK HATÁSKÖRE

 

  1. Az alapítói jogok gyakorlására vonatkozóan a Társult Önkormányzatok úgy rendelkeznek, hogy az alapítói hatáskörbe tartozó döntéseket a Társult Önkormányzatok képviselő-testületei (közgyűlése) hozzák meg, együttesen, vagy külön-külön megtartott ülésen és a meghozott döntések végrehajtásával kapcsolatos intézkedések ellátásával a Társulás székhelye szerinti polgármesteri hivatalt bízzák meg.

 

  1. Az alapítók hatáskörébe tartozó döntések akkor tekinthetők hatályosnak, ha a Társult Önkormányzatok mindegyike elfogadta azt. A székhely szerinti polgármesteri hivatal az alapítói hatáskörbe tartozó döntések előkészítéséről és végrehajtásáról a vonatkozó testületi határozatok rendelkezésre bocsátását követő 8 napon belül intézkedik.

A székhely önkormányzat a döntések előkészítésénél biztosítja az azonos tartalommal történő döntéshozatal feltételeit, az előterjesztések rendelkezésre bocsátásával és egyeztetés lefolytatásával.

 

 

  1. A TÁRSULÁS MŰKÖDÉSÉNEK FELÜGYELETE, ÉS ELLENŐRZÉSE

 

  1. A Társulás felett a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője törvényességi felügyeleti jogot gyakorol.

 

  1. A Társulás Tagjai a Társulási megállapodásban meghatározottak szerint célszerűségi és gazdasági szempontból ellenőrzik a Társulás működését. A polgármester évente legalább egyszer a képviselő-testületének beszámol a Társulás tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, a társulási cél megvalósulásáról.

 

  1. A Társulás működésének ellenőrzésére bármely Tag bármikor, önállóan jogosult.

Az ellenőrzésre vonatkozó igényt az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 8 nappal korábban a Tag köteles a Társulás Elnökénél írásban jelezni, meghatározva az ellenőrzés körét, és az ellenőrzés lefolytatásához igényelt dokumentumokat. A Társulás Elnöke köteles gondoskodni arról, hogy az ellenőrzést végző Tag az általa igényelt bármely, a Társulás gazdálkodására és működésére vonatkozó iratba betekinthessen, azt megvizsgálhassa. A Tag a vizsgálat lefolytatásához saját szakapparátusát igénybe veheti, vagy ilyen célból szakértőt kérhet fel. A Tag a vizsgálata eredményéről a Társulási Tanácsnak jogosult beszámolni, és jogosult kérni az ellenőrzés tapasztalatai szerint a Társulási Tanács döntését.

 

  1. A Társulás külső pénzügyi ellenőrzését az Állami Számvevőszék látja el. A Társulás Tagjai tudomásul veszik, hogy a támogatás felhasználásának ellenőrzésére jogosult, jogszabályban megjelölt szervezetek a Társulás és a projekt ügyeit szintén ellenőrizni jogosultak.

 

  1. A Társulás és a Tagok kötelesek tűrni és elősegíteni a KEHI, az Állami Számvevőszék, a Magyar Államkincstár, az Európai Bizottság, az Európai Közösség Számvevőszéke vagy egyéb, jogszabályban megjelölt szervek által a támogatás felhasználásával kapcsolatban elrendelt ellenőrzéseket.

 

  1. A Társulás belső pénzügyi ellenőrzését a szervezet minden szintjén érvényesülő belső kontrollrendszer működtetésével, és a belső ellenőrzés működtetésével kell ellátni.
  2. A belső kontrollrendszer működtetése a Társuláson belül magában foglalja a Társulási Tanács által folytatott első szintű irányítási és ellenőrzési rendszert, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért az Elnök felelős. A Társulás belső ellenőrzésének kialakításáról és megfelelő működtetéséről az Elnök köteles gondoskodni. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét az Elnöknek közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül az Elnöknek küldi meg.

 

  1. Egyebekben a Társulás pénzügyi és gazdálkodási felügyeletére az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és annak végrehajtásáról rendelkező 368/2011.(XII. 31.) Korm. rendelet, továbbá a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadóak.

 

 

XII. A TÁRSULÁS KÉPVISELETE

 

  1. A Társulást harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt általános képviseleti jogkörrel az Elnök képviseli. Az Elnök akadályoztatása esetén a Társulás képviseletére az Alelnök jogosult.

XIII. A TÁRSULÁSI TAGSÁG

1. A Társulási Tagság Keletkezése

1.1. A önkormányzatok tagsági viszonya a társulási megállapodás aláírásával keletkezik.

1.2. A Társulás tagjainak száma bővíthető. A Társulási Tanács minősített többséggel dönt az esetleges tagfelvétel kérdésében. A Társuláshoz csatlakozni az év bármely időpontjában lehetséges.

2. A Társulás Tagjainak Jogai és Kötelezettségei

2.1. A Társulás Tagjának kötelessége, hogy a Megállapodásban, a társuló Tagok között, a Társulási Tanács határozataiban meghatározott kötelezettségeinek eleget tegyen, és pénzügyi kötelezettségeit határidőben teljesítse. A Társulás által tizenöt napos fizetési határidővel megküldött felhívás eredménytelen elteltét követően a Társulás jogosult jelen Megállapodás XIV. 14. pontja szerint eljárni.

 

2.2. A Társulás Tagjának kötelessége, hogy a Társulás munkáját segítse, és a Társulás céljának eléréséhez a tőle elvárható támogatást nyújtsa.

 

2.3. A Társulás Tagjának kötelessége, hogy megadja azokat az információkat, és a Társulás rendelkezésére bocsássa azokat a dokumentumokat, amelyek a Társulás céljának eléréséhez, a Társulás működéséhez szükségesek.

 

2.4. Ha a Társulási Tanács döntéséhez a társult Tagok képviselő-testületeinek a határozata szükséges, akkor a döntéshez szükséges előterjesztést valamennyi tag köteles saját képviselő–testületének soron következő ülésére előterjeszteni, és a döntésről a Társulási Tanács Elnökét értesíteni.

 

2.5. A Társulás Tagjának jogában áll a Társulási Tanácsban – képviselője útján – szavazati joggal részt venni. A Társulás Tagjának jogában áll a Társulás által nyújtott szolgáltatásokat igénybe venni.

 

2.6. A Társulás Tagja részt vesz a Társulás tevékenységében, céljainak, feladatainak meghatározásában, a szervezeti és működési szabályzat megalkotásában, a Társulás szervezetének kialakításában.

 

2.7. A Társulás Tagja javaslatot tehet a Társulást érintő bármely - tagsági jogosultságának megfelelő - kérdésben. Kérdéseket, javaslatokat, indítványokat intézhet, indítványozhat a Társulás tisztségviselőihez, szerveihez, felvilágosítást kérhet tőlük a Társulás tevékenységéről, amelyre a címzettek harminc napon belül kötelesek választ adni, továbbá betekinthet a Társulás dokumentumaiba, irataiba.

 

 

  1. A Társulási Tagság Megszűnése

 

3.1. A társulási tagság megszűnik:

 

a.) a Tag kiválásával

b.) kizárással,

c.) a Társulás megszűnésével.

 

3.2. A Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy elfogadják a kiválással és kizárással kapcsolatos felelősségi szabályokat.

 

3.3. A Tag a Társulásból naptári év utolsó napjával - december 31-ei hatállyal - válhat ki. A kiválásról szóló minősített többséggel meghozott döntést a Tag képviselő-testülete legalább hat hónappal korábban köteles meghozni, és a Társulási Tanács Elnökével és a Társulás tagjaival közölni.

 

3.4. Tagok tudomásul veszik, hogy a Társulásból kiváló Tag által fizetendő pénzügyi kötelezettségek összege a Társulás velük szembeni jogszerű követelése, amelyet a Társulás minden esetben érvényesíteni fog. A Társulásból kiváló Taggal a Társulás elszámol. Az elszámolás elveinek világosnak, átláthatónak és az érdekeltek által egyértelműen követhetőnek kell lenniük. Abban az esetben, ha a Társulás a tevékenységével összefüggésben pályázati forrást vesz igénybe, a kiválni szándékozó Tag a befizetett önrészt a Társulástól nem követelheti vissza.

 

3.5. A Társulás tagját a Társulási Tanács minősített többségű döntésével a Társulásból a naptári év utolsó napjával kizárhatja, ha a Tag a tagdíjfizetési, vagy a társulás felé fennálló egyéb pénzbeli kötelezettségének ismételt felszólítás ellenére sem tesz eleget.

 

3.6. A kizárásról szóló határozat meghozatala előtt a Társulási Tanácsnak az érintett Tagot meg kell hallgatnia. A kizárás jogkövetkezményei azonosak a Tagi kiválásának jogkövetkezményeivel, azaz ebben az esetben sem mentesül a Tag a kár megtérítésének és egyéb fizetési kötelezettsége teljesítése alól.

 

XIV. A TÁRSULÁS BEVÉTELEI, GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA

           

  1. A Társulás bevétele elsősorban a Tagok által a Társulás rendelkezésére bocsátott vagyoni eszközökből áll.
  2. A Társulás bevételei különösen:

 

  • a Tagok által a működési költségekre átadott pénzügyi eszközök (tagdíj),
  • belföldi és nemzetközi támogatások: a Tárulás bevételét képezi a Társulás által esetlegesen pályázott nemzetközi, illetve hazai támogatások, mely támogatási összeget csak a Társulás céljainak megvalósítására lehet felhasználni.

 

A Társulási Tanács megállapítja éves költségvetését és gondoskodik annak végrehajtásáról, figyelemmel kíséri a források hatékony felhasználást, évente beszámol a költségvetés végrehajtásáról, gazdálkodásáról. A Társulás tulajdonával való rendelkezési jogot a Társulási Tanács gyakorolja.

A gazdálkodás biztonságáért, szabályszerűségéért, a Társulási Tanács a felelős.

  1. A Társulás működési költségeit biztosító tagdíj tárgyévben esedékes összegét a Tanács a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig állapítja meg, hogy azt a Tagok költségvetésükben tervezni tudják. A tagdíj befizetésének teljesítése költségvetési évenként két részletben történik, az
  • első részletet a költségvetési év március 31. napjáig,
  • a második részletet a költségvetési év július 15. napjáig

kötelesek a Tagok a Társulás számlájára utalni. A felhasználás elszámolása gazdasági évenként, a tárgyévet követő év április 30-ig történik.

 

  1. Társulás megalakulásának évében a tagdíj összegét a Társulási Tanács első ülésén köteles meghatározni, melyet a Társulás tagjai mindenkor a költségvetési törvény szerinti lakosságszámuk arányában kötelesek rendelkezésre bocsátani.

 

  1. A tagdíj megállapítása az éves tervezett tagdíjbevétel és a Tagok által képviselt települések összlakosságszáma alapján 1 főre jutó tagdíj összege, és az adott település lakosságszámának szorzata alapján történik.

 

  1. Az év közben csatlakozóknak a tagdíjat időarányosan, a csatlakozás törzskönyvi nyilvántartásba vételét követő 45. napig kell megfizetniük.

 

  1. A közszolgáltatást ellátó gazdasági társaság tulajdonjogának megszerzéséhez átadott pénzügyi eszközök egyes tagokat terhelő mértékét és annak befizetési ütemezését az esedékesség évének elején a Társulási Tanács határozza meg, hogy azt a Tagok költségvetésükben tervezni tudják.

 

  1. A Társulás vagyoni eszközeit növeli a saját egyéb bevétele (ha van), a Társulás által elnyert további támogatás és a Társulásnak tett felajánlások.

 

  1. A Tagok e megállapodásban vállalt vagyoni hozzájárulásukat akként bocsátják a Társulás rendelkezésére, hogy a Társulás bankszámlájának megnyitása után, az arról szóló értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül a hozzájárulásukat a bankszámlára átutalják.

 

  1. A Társulás a Tagok által történő alapításkor önálló vagyonnal nem rendelkezik. A Társulás működése során keletkezett saját vagyona és annak szaporulata a Társulást illeti meg. A Társulásba bevitt vagyont a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonszaporulat a társult önkormányzatok közös vagyona és arra a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

 

  1. A Társulás alapításával kapcsolatos költségek a Társulás költségei között számolandóak el. A Tag saját finanszírozás (a továbbiakban: saját finanszírozás) részei a következők:
  • saját forrás, valamint
  • a járulékos költségek.

 

  1. Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a rájuk eső és az adott évben esedékes sajáterő-hányadnak és a járulékos költségeknek megfelelő összeget az adott évi költségvetésükbe beállítják, az arra vonatkozó pénzügyi fedezetet biztosítják. A saját finanszírozás elemeit a Tagok a Társulási Tanács felhívása alapján, a szükséges ütemezésben teljesítik.

 

  1. Tagok vállalják, hogy évente a Társulással az átadott pénzeszközök átadás-átvételére vonatkozó megállapodást megkötik, illetve kijelentik, hogy ilyen megállapodás hiánya vagy késedelmes megkötése esetére is a pénzügyi kötelezettségvállalások velük szemben érvényesen kikényszeríthetőek.

 

  1. A Társulás tagjai tudomásul veszik, hogy a Tagok által vállalt fizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a társulás székhelye szerinti Polgármesteri Hivatal a XIII. 2.1. pontban meghatározott felszólításban megjelölt fizetési határidő eredménytelen elteltét követő 30. naptól azonnali beszedési megbízás (inkasszó) benyújtására jogosult. Ha a székhely önkormányzat, mint Tag nem tesz eleget a Társulás felé vállalt fizetési kötelezettségének, úgy a Társulási Tanács új székhely önkormányzat kijelöléséről dönthet, amelyet egyúttal felhatalmaz arra, hogy a korábbi székhely önkormányzat ellen azonnali beszedési megbízást (inkasszót) nyújtson be.

 

  1. A TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA HATÁLYA, A TÁRSULÁS MEGSZŰNÉSE

 

  • A jelen megállapodás aláírása napján lép hatályba.

 

2. A Társulás megszűnik,

  1. ha a társulás tagjai az Mötv. 88. § (2) bekezdés szerinti többséggel azt elhatározzák;
  2. Tagok száma egy Tagra csökken;
  3. Bíróság jogerős döntése alapján;
  4. A törvény erejénél fogva;
  5. Ha a törvényben szabályozott megszűnési feltétel megvalósult;
  6. A Társulás megszűnése esetén Tagok a megszűnés időpontjával egymással elszámolni kötelesek. A Társulás megszűnése esetén a Társulás kötelezettségeiért Tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában tartoznak felelősséggel.

 

  1. A Társulás megszűnése esetén a Társulás kötelezettségeinek kielégítése után fennmaradó vagyont a Tagok között az összes befizetés arányában kell felosztani. A befizetések között kell számba venni a Társulás általános működésére tett befizetéseket, valamint a társulás által elvégzett konkrét feladatokra tett befizetéseket.

 

XVI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

  1. Jelen megállapodás hatályba lépéséhez és annak módosításához a Társult Tagönkormányzatok képviselő-testületei mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges.

 

  1. A Társulás célját képező szakmai tevékenység végzésére, a Társulási Tanács döntése szerint, írásban külső szakmai szervezetet bízhat meg.

 

  1. Érvénytelen rendelkezés helyébe a jogszabályban meghatározott érvényes rendelkezés lép. Ha valamely szerződési kikötés érvénytelen, úgy az a megállapodás egészének érvényességét nem érinti, kivéve, ha a Tagok jelen megállapodást az érvénytelen rendelkezés nélkül nem kötötték volna meg.

 

  1. A Tagok közöttük a jelen Megállapodás értelmezésével, alkalmazásával és végrehajtásával kapcsolatban felmerült esetleges jogvitáikat megkísérlik békés úton rendezni.

 

  1. A jelen megállapodás a tárgyát képező ügyletre vonatkozólag a Tagok közötti teljes megállapodást tartalmazza. A jelen Megállapodás módosítása vagy feltételeinek kiterjesztése csak írásban, a módosításra irányadó szabályok betartásával hozott döntés alapján, és a Tagok által szabályszerűen aláírt formában érvényes.

 

  1. A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok, így különösen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és annak végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, az Európai Uniós támogatásra vonatkozó jogszabályok, valamint a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

 

  1. Aláíró Tagok kijelentik, hogy hatáskörrel rendelkező képviselő-testületeik a jelen megállapodást megfelelően előzetesen (minősített többségű határozattal) jóváhagyták, és az a jelen megállapodás aláírását követően a Tagokra nézve érvényes és kötelező.

 

  1. A Társulási Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata a Megállapodás függelékét képezi.

 

 

Érd, 2022. …………………..

 

  1. Csőzik László

                                                                                                    Érd és Térsége Regionális

        Hulladékgazdálkodási      

Önkormányzati Társulás Elnöke

 

 

 

dr. Csőzik László polgármester

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata

 

Spéth Géza polgármester

Diósd Város Önkormányzata

 

Pápai Mihály

Gyál Város Önkormányzata

 

Szabó Tibor polgármester

Halásztelek Város Önkormányzata

 

Rimóczi Sándor Vilmos polgármester

Nagytarcsa Község Önkormányzata

Fáki László polgármester

Szigethalom Város Önkormányzata

 

König Ferenc polgármester

Sóskút Község Önkormányzata

 

Nagy János polgármester

Szigetszentmiklós Város Önkormányzata

 

dr. Lukács László

Tárnok Nagyközség Önkormányzata

 

Hoffman Pál polgármester

Tököl Város Önkormányzata

ZÁRADÉK:

 

Jelen, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Társulási Megállapodás a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzés napjával lép hatályba.

 

A Társulást alkotó települési önkormányzatok képviselő-testületei, illetve a Társulási Tanács jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Társulási Megállapodást az alábbi határozataikkal fogadták el:

 

Érd és Térsége Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa

 

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése

 

Diósd Város Önkormányzat Képviselő-testülete

 

Gyál Város Önkormányzat Képviselő-testülete

 

Halásztelek Város Önkormányzat Képviselő-testülete

 

Nagytarcsa Község Önkormányzat Képviselő-testülete

 

Sóskút Község Önkormányzat Képviselő-testülete

 

Szigethalom Város Önkormányzat Képviselő-testülete

 

Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő-testülete

 

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete

 

Tököl Város Önkormányzat Képviselő-testülete

 

 

Melléklet:

Képviselő-testületek, ill. a Társulási Tanács a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Társulási Megállapodást jóváhagyó határozatai.

 

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

 

Andrasek Mónika

Távol

Antunovits Antal

Igen

Dr. Asztalos Éva

Igen

Dr. Bács István

Igen

 

Balla Imre

Igen

Csépán István

Igen

Dr. Csőzik László

Igen

Csornainé Romhányi Judit

Igen

Demjén Attila

Távol

Fülöp Sándorné

Távol

Gál Alex

Igen

Gregus László

Igen

Lengyel Péter

Igen

Simó Károly

Igen

Szűcs Gábor

Igen

Tekauer Norbert

Igen

Tetlák Örs

Igen

T. Mészáros András

Igen