J E G Y Z Ő K Ö N Y V

 

Készült: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2024. november 28-án, a Polgárok Háza Dísztermében – Érd, Alsó utca 3. – tartott Közmeghallgatásáról

 

Jelen vannak: 18 megválasztott képviselőből 12 fő: Csengeri Attila, Csornainé Romhányi Judit, dr. Csőzik László, Gasparik Gábor, Harmat Ákos, Lengyel Péter, Lovász Attila, Révész Gabriella, Sándor Zoltán, Simó Károly, Tetlák Örs, Való Viktor

 

Meghívottak: Dr. Feik Csaba jegyző

 

Dr. Csőzik László polgármester: Jó estét kívánok, szeretettel és tisztelettel köszöntök mindenkit a Közgyűlés 2024. évi Közmeghallgatásán. Megállapítom, hogy 12 fővel határozatképesek vagyunk.

 

Nánási Edit lakos: Az új településterv miatt lakossági összefogás történt a Sárd utcában, aláírást gyűjtöttünk a minket érintő településtervi módosítás miatt, meg szeretném köszönni polgármester úrnak, valamint alpolgármester úrnak, hogy ez pozitív elbírálást kapott. A módosítás kivezetésre kerül az új településtervből a kapott tájékoztatás szerint - ezt szeretnénk megköszönni Önnek, valamint Szűcs Gábor alpolgármester úrnak is, aki meg is látogatott minket és bízunk abban, hogy a továbbiakban is sikeresen tudunk együttműködni és további sikeres dolgok fognak születni.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Mi is szeretnénk megköszönni, mert Önök voltak a legaktívabbak ebben a településtervi kötelező partnerségi eljárásban. Nagy volt a tiltakozás, ahogy írtam is. Megmondom őszintén, hogy eleve az elképzeléseimmel nem nagyon találkozott, de szabadjára engedtük az első változatát a településtervnek. Önök a sarkukra álltak és nyilvánvaló, hogy akkor úgy lesz, ahogy szeretnék. Ezzel együtt a környék problémái nem oldódnak meg.

 

Veszelei Csaba Györgyné érdi lakos: A Tárnoki út, Könyves Kálmán utca, Kossuth Lajos utca, Hattyú utca részről szeretnék érdeklődni, hogy mi indokolja azt, hogy nem utcán vezetnék el a fejlesztési határt, hanem a Könyves Kálmán utca, Cankó utca, Cinke utca, Csíz utca vonulatában a Kossuth Lajos utca, mint főutcával párhuzamosan beépített ingatlanokon keresztül lenne a határa ennek a résznek. Ez az ötös akcióterület fejlesztési terv résznek egy része, mi indokolja ezt? Lakott ingatlanokon keresztül vezet végig, egy teleknyi széles rész, és ezzel párhuzamosan van a Kossuth Lajos utca, illetve a Deák Ferenc utcának is egy része - miért nem ott vezetik el, ahol nincs lakóingatlan, miért ez a terület határa?

Simó Károly képviselő: Ha jól értem a Hölgyet, nem az építési szabályokat kijelölő övezet lesz. Nem ismerem, csak feltételezem, ismervén az ilyen terveknek az elkészítését, de vélhetően ez csak egy ceruza húzta be, hogy meglegyen a megfelelő mértékű terület.

 

Varga Melinda Főépítész: Mivel akcióterületről van szó és nem övezeti határról, én is erre gondolok.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Gyakorlati következménye ennek így nincs. De be tetszik jönni hozzám, összeülünk, felkészülünk jobban. Azt hiszem, hogy ezzel nincs komolyabb gond ez alapján, de nézzünk alaposan utána. Ha bármi gyakorlati következményekből adódna, akkor megbeszéljük, de szerintem nincs. Azzal a környékkel ilyen jellegű terveink nincsenek, hogy felforgatnánk, vagy hasonló. Az az igazság, hogy volt olyan közmeghallgatás, mikor az aktuális polgármester mondott egy nagy beszédet fél órában és akkor utána kérdeztek a lakosok. Én is tudok ilyet mondani, ha gondolják, de azt szoktuk csinálni mindig, hogy ilyenkor azoké a szó és azoké a lehetőség, akik veszik a fáradtságot, hogy eljönnek ide, akármilyen gondjuk van, saját gondjuk, utcának a gondja-baja, vagy rá akarnak kérdezni városfejlesztési tervekre. Itt tudunk interaktívan közvetlenül beszélgetni egymással. Nyilván a közösségi média korában ismerik, a Facebookról beszélek, azt tapasztaltam, hogy már mintha átterelődne oda ez az egész közéleti kommunikáció, de megtartottuk ezt. Mi például nem váltottunk át. A törvény lehetőséget ad arra, hogy online formában is tartsunk közmeghallgatást. Mivel Érd egy kicsit még mindig alvóváros, lehet, hogy úgy több embert vonzana be, vagy többen érdeklődnének, de eléggé pörög az élet az érdi csoportokban a Facebookon ott 20-25-30.000 tag is van. Mi is részt veszünk, a képviselők részéről is sokan, úgyhogy élénk ez a diskurzus, de szerintem kell a közmeghallgatás is és utcafórumok is kellenek.

 

Kecskeméti Szilvia érdi lakos: Az első kérdésem, hogy mikor lesz gyermekpszichiáter Érden? Mivel azt gondolom, hogy nagyon nagy szükség lenne Érdnek gyermekpszichiáterre. Sajnos jelen pillanatban nincsen gyermekpszichiáter, az Újbudai Szent Kristóf Szakrendelőhöz a XI. kerületbe sem tartozunk, illetve a Vadaskert Alapítványhoz sem. Az Újbudai Szent Kristóf Szakrendelő „vette át” a gyermekpszichiátriai részt, ahol két fő pszichiáter látja el Biatorbágy, Törökbálint, Budapest XI. és XXII. kerületet. Érdet tulajdonképpen egy hölgy vette át jóindulatból, mivel a Vadaskert Alapítvány leadta az érdi gyermekpszichiáter részét. A hölgy május 31-vel elment szülési szabadságra, tehát nincs Érdnek gyermekpszichiátere. Az Újbudai Szent Kristóf Szakrendelőben közölték a szülőkkel, hogy körülbelül egy hónapban egyszer tudnak érdi lakost ellátni gyermekpszichiáter részéről, konkrétan a gyerekpszichiáter nemcsak gyógyszeres megsegítést ad a gyereknek, hanem ő indítja el azt a folyamatot, hogy például beteg-e, autizmus spektrumzavaros-e a gyerek. A Vadaskert Alapítvány csak abban az egy esetben látja el az adott gyermeket, ha az Újbudai Szent Kristóf Szakrendelőből kap beutalót a szülő. Sajnos van olyan szülő, aki több hónapja nem tud időpontot kérni az Újbudai Szent Kristóf Szakrendelőbe, tehát nem tudja tulajdonképpen diagnosztizálni a beteg gyermekét.

 

Dr. Vogronics Judit, a Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény Orvosigazgatója: Én pszichiáter vagyok, de felnőtt. A pszichiátrián belül a gyerek és felnőtt ellátás nagyon szigorúan elválasztódik. Bizonyos jogok csak felnőtt pszichiátereket illetnek meg. A gyerekellátásra mi nem vagyunk jogosultak. A szakmán belül sincs túl sok pszichiáter, de gyerekpszichiáter országosan katasztrofálisan kevés van. Mi is ezzel küzdünk, hiszen nálunk megjelennek a 18 év felettiek, illetve nálunk jelentkeznek az anyukák, apukák segítséget kérni és az, amit elmondott, teljesen ez a mostani helyzet. A Vadaskert Alapítvány egy ideig ellátta, utána kijelölték az Újbudai Szent Kristóf Szakrendelőt, ők is ellátták egy ideig, de tulajdonképpen nincs szakember, nem tudjuk hova küldeni, nem tudjuk segíteni. Mi nem is foglalkozhatunk velük, de nem tudunk tanácsot adni, hogy hova lehetne menni. Nincs szakember Magyarországon, alig képződik gyerekpszichiáter, úgyhogy ez egy olyan kérdés, hogy az országos képzési rendszert kellene afelé irányítani az orvosképzésen belül, hogy több ember képződjön és akkor jönnének ide Érdre is. Hiszen Érden azért vannak olyan gyerekpszichiátriai kezdeményezések, most itt a Szikra Tehetséggondozó Egyesületre gondolok, ahol nagyon jó a szakembergárda. De az már a kivizsgált diagnózissal rendelkező gyerekeknek van. Tény és való, hogy elakad már a kivizsgálás ott, és ahhoz képest, hogy mondjuk egy gyerek megkaphatná két-hároméves korban az autizmust, vagy bármi ADHD-t, bármilyen diagnózist, sokszor évek telnek el és úgy megy iskolába, hogy még nincsen szakvéleménye. Nincs orvos, ennyire nincs pszichiáter szakember.

 

Kecskeméti Szilvia érdi lakos: A Bethlen Gábor utcában laknak a szüleim, én pedig a Hunyadi János utcában. Ez egy saroktelek, egy ikerház. Szeretném tudni azt igazából, hogy a kerítésen kívül kinek a kötelessége karbantartani. Onnan kezdődött a történetünk, hogy jött az Érdi Városgazda és levágta a meggyfáinkat. Végül is jogos volt, felfogadtuk Tóth Attila kertészt, aki évente jön és karbantartja mind kívül, mind belül a kertet, illetve a fákat. Minden alkalommal, amikor szükséges levágjuk a füvet, illetve természetesen a szemetet összeszedjük. Arról nem beszélve, hogy a szennyvízhálózatnak a fővezeték csöve ott megy el a szüleim mellett, annak ott van egy szervizalagút része, amit 2021-ben egy kedves vállalkozó tönkretett. Ebből - szerintem emlékeznek is - cirkusz is volt, konkrétan a meggyfáimtól kezdve mindent vitt a vállalkozó, mert, hogy előttünk egy építkezés folyt. Akkor kivonult az Érdi Városgazda és rendbe rakatta a vállalkozóval ezt a szennyvízalagút fedőt. Folyamatosan kértük az Érdi Városgazdát, illetve a városvezetést, hogy legyenek szívesek, mivel ott van a Gyermekjóléti Központtól a Családsegítőn keresztül mindenki, parkoló nincs. A parkoló autók előttünk állnak meg és ezzel megsüllyesztik magát a vízelvezetőt. Ezt lehet is látni egyébként, ha ott járnak, hogy meg is van süllyedve, illetve a szennyvízvezeték szervízcsövének a tetejét tönkreteszik. Amikor 2021-ben elment onnan mindenki, akkor nem történt semmi, tehát helyreállítás sem. Mi kértük, hogy legyenek kedvesek ezt helyreállítani, nem történt semmi. Kértük Balla Imre önkormányzati képviselőt, mert akkor ő volt a területi képviselőnk, hogy a Hunyadi János utca 34/A alatt van egy nem létező árok, legyen kedves ott egy árkot csináltatni. Az Érdi Városgazda munkáját nem szeretném minősíteni, saját önerőből megcsináltattam az árkot. A maradék földet, ami ki lett szedve, azt a férjemmel a 40 fokos melegben a Bethlen Gábor utca 27-be azért, hogy ott megszüntessük azt az állapotot, ami van. Szépen helyrehoztuk, rendben tartottuk, karbantartottuk, a szemetet kiszedtük, mindent megcsináltunk, amit csak lehetett. Idén betelt nálunk a pohár, hogy az Érdi Városgazda mindenféle értesítés nélkül megjelent és konkrétan amiért mi pénzt áldoztunk, időt és energiát, azt elvitték, merthogy valaki idefönt konkrétan egy tollvonással azt mondta, hogy ezt meg kell csinálni, mert itt a víz nem megy le. A földet, áthordtunk a túloldalra, markolóval jöttek, elvitték, nem is érdekelték, hogy a szennyvízvezetéknek a szervízalagút részét tönkreteszik. Tönkre is tették, konkrétan arra hivatkozva, hogy ott a víznek le kell folynia. Nem tudom, hogy milyen vízről beszélünk, miközben konkrétan víz csak akkor van abban a vízelvezetőben, ha beleöntök vizet. Arról nem beszélve, hogy konkrétan az aszfalt olyan szinten ki van járva, hogy abba megy le a folyóvíz, ami eső esik. Arról nem beszélve, hogy a legvégén van egy vízelvezető, ami kimondottan kivezeti az útról a vizet az árokba. Ennek ellenére elvitték és az akkori alpolgármester úr, Tetlák Örs azt az ígéretet tette és az Érdi Városgazdának is e-mailben azt az információt adta, hogy legyenek kedvesek ezt helyreállítani, megcsinálni és oldják meg azt, hogy ott a parkoló autók ne legyenek, mert hiába van kint a tábla, annak ellenére oda parkolnak az autók. Ez a mai napig nem történt meg. Legyenek kedvesek akkor azt elmondani nekem, hogy kinek a kötelessége és kinek nem. Nálunk most betelt a pohár, hogy az Érdi Városgazda az jött és lekaszabolta a fáinkat, konkrétan megcsonkította a fáinkat, nem szakszerűen vágják meg a fákat. Tönkreteszik a fákat, hiába küzdünk, hogy márpedig ne legyenek ennyire szívtelenek, mert tönkre fogják tenni a fát, nem szakszerűen van lekezelve a seb, nem szakszerűen van levágva, és azt az információt kaptam a főkertésztől pár héttel ezelőtt, hogy tulajdonképpen bűncselekményt követek el azzal, hogy a közterületen a fákat gondozom, mert nekem azt nem lehet gondozni. Akkor megkerestem az Országos Környezetvédelmi Hatóság Jogi Osztályát, hogy foglaljanak ebben állást, mert, ha én ezt nem tartom karban, akkor a közterületesek szólnak érte, ha pedig karbantartom, akkor jön az Érdi Városgazda és mindent visz. Akkor döntsük el, hogy akkor ki tartja karban. Mert azt, hogy én karbantartom, utána jön az Érdi Városgazda és elkaszabol mindent, ne haragudjanak, erre se pénzünk, se türelmünk, se semmink nincs. Akkor minek csináljuk? Most vagy együtt dolgozunk, vagy akkor ne dolgozzunk együtt, de akkor döntsük el, hogy vagy mi csináljunk, vagy ők. Éveken keresztül küzdöttünk az édesanyámmal azért, hogy pályázni tudjunk a Virágzó Érdi Porta címre és nem tudunk elindulni, mert mindig belerondít az Érdi Városgazda. Ez így nem megy, ne haragudjanak, sírva fakadtunk az édesanyámmal idén kétszer is, hogy mit műveltek, hogy a munkáinkat tönkretették. Ne haragudjanak és nem is csodálkozom azon, hogy nagyon sok ember nem hajlandó foglalkozni, hogy mi van a kerítésen kívül, mert egyszerűen megcsinálok valamit és más meg tönkreteszi.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Amit ebből megértettem és megjegyeztem, az az, hogy van pár probléma, amit még meg lehetne beszélni és lehetne kezelni. Azt szívesen felajánlom, hogy jövő héten kimegyek a helyszínre az Érdi Városgazda munkatársával, akár a helyi képviselővel is, hogy ezeket mind átnézzük, mert legalább négy problémát mondott. Bár ezek közül azt hiszem, hogy az egyik rendeződött. A gallyazást visszacsinálni már nem lehet, ha ez így sikerült, azzal nem tudok mit kezdeni, ha az Érdi Városgazda volt és nem esztétikusan csinálta. Megmondom őszintén én is szoktam velük hadakozni, mert sok visszajelzést kapok. Nem mindig az Érdi Városgazda csinálja, van, amikor ő, de van, amikor például az ELMŰ alvállalkozója és van, amikor a mi alvállalkozónk.

 

Somogyi Tamás Érdi Városgazda Intézményvezető: Fejből sajnos nem ismerem ezt az esetet. 13.000-14.000 esetet tartunk az elmúlt évekből nyilván. Elég sok minden elhangzott. Sok mindenre biztos nem fogok tudni reagálni. A csatornázással kapcsolatos ügyek nyilván az ÉTCS-re tartoznak. Való igaz, hogy elég sok konfliktus van. Polgármester úr is egyébként sokról tud és sokban maga is közben jár, részint a vízelvezetés kapcsán, részint pedig a zöldterület kapcsán. Az intézménynek a feladata a felszíni vízelvezetési hálózatnak a karbantartása, bővítése. Ezzel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy azért ez egy elég terebélyes város, népessége szempontjából is nagy, illetve területileg is nagy. Minden bizonnyal tud okozni sérelmet az, hogyha egy adott ingatlan előtt valahogy alakul, vagy nem alakul a vízelvezetés, viszont nekünk ezt a problémát komplexen kell vizsgálnunk és olyan állapotot kell létrehoznunk, hogy a városból végül is elfolyjon, kifolyjon a csapadékvíz. Nem tudom, hogy ebben a konkrét esetben mi és hogyan történt, azt viszont tudom, hogy az önkormányzati rendelet viszonylag egyértelműen fogalmaz, tehát a vízelvezető ároknak a kialakítása az az intézmény feladata, és utána ennek az tisztítása, az pedig az adott ingatlan használójának a feladata. Ezzel sajnos nem tudok mit kezdeni és azt gondolom, hogy ez más településen is így van. Nagyon sajnálom, hogy a hölgy és a kedves családja ezen sokat dolgozott, de azt tudom mondani, hogy a kollégáimnak valószínűleg jó okuk volt arra, hogy itt beavatkoztak. Valószínűleg néhány 10 vagy 100 méterrel odébb valami jelentősebb probléma volt, a csapadékvíz nem tudott elfolyni és ezért volt szükség a beavatkozásra. A zöldterület kapcsán ez egy örökzöld téma, azt kell sajnos megint mondanom, hogy a rendeleteket nem mi írjuk. Először is van Magyarországon egy villamosenergia törvény, amiben szerepel egy olyan passzus, amit a lakosság egy jelentős része vagy nem tud, vagy figyelmen kívül hagyja, hogy átviteli hálózat eleme alá olyan növényzetet telepíteni, ami négy méter magasabbra nő, nem lehet. Ezt nem én mondom, ezt a törvény mondja. Azért nem lehet, mert ha ezekre a vezetékekre ránő a növényzet, akkor a lakosságnak a villamosenergia ellátásában zavarok keletkezhetnek. Az önkormányzatnak, mint ezen területnek a tulajdonosának az ilyen növényeknek az ültetésére, telepítésére szorosan véve engedélyt kéne egyesével adni. Nyilván ez a gyakorlat Érden nem működik, ezt azért nagyon nem is bánjuk, nem szeretnénk ezzel sem a lakosságnak, sem a hivatal dolgozóinak többlet terhet okozni, azt viszont tudni kell, hogy ezeket a növényeket, ha túl magasra nőnek, akkor le kell vágni. Ezt vagy úgy lehet megtenni, hogy az intézmény saját maga kosaras kocsival, saját állománnyal levágja, ilyenkor másfél-kettő hónap körülbelül az átfutási idő, mert előtte kezdeményezni kell a feszültségmentesítését ennek a hálózatnak. Ezért ahhoz a megoldáshoz fordultunk, hogy egy nyílt közbeszerzési pályázaton olyan cégeket választottunk ki, akik úgynevezett feszültség alatti munkavégzésre jogosultak, van vizsgázott emberük és megfelelő munkavédelmi eszközük ahhoz, hogy egy kis-, vagy egy középfeszültségű hálózat közelében gallyazási munkálatokat végezzenek. Ezek az emberek nem díszkertészek. Nagyon sajnálom, hogy alkalmanként ők durvábban bánnak el az utcán lévő fákkal, mint egyébként a saját kertészeink. Egyébként azt gondolom, hogy a hölgy által említett főkertész valószínűleg a mi munkatársunk, tudjuk, hogy kiről beszélünk. Legalább 30 éve dolgozik itt, és ha valaki ért a zöldterülethez, akkor ő azt gondolom, hogy ért hozzá. Ha ő azt mondja, hogy egy fát szakszerűen vágtak meg, azt elhiszem neki, de még egyszer azt szeretném hangsúlyozni, hogy ilyen magasságú fák nem is lehetnének a vezetékek alatt. Az, hogy kimegyünk, vagy az, hogy kiküldünk oda egy erre feljogosított szakosodott vállalkozót, ez azért van, hogy az érdieknek este, reggel, hétvégén folyamatos legyen a közmű ellátása. Sajnos időről időre nyilván próbáljuk őket kérni arra, hogy próbáljanak meg tekintettel lenni ezekre, főként a gyümölcsfákra, igen, van olyan, amikor jobban megvágják, van olyan, amikor a lakos panaszkodik, hogy neki még nem érett be a gyümölcse, csak az a fa az önkormányzatnak a területén van, és ezzel én sajnos nem tudok mit kezdeni. Hogyha nem vágjuk le, vagy nem vágatjuk le, akkor előbb-utóbb az fog következni, hogy jön egy nagyobb vihar és áramszünetek lesznek Érden. Azt gondolom, hogy a közérdek ebben az esetben jóval erősebb annál, mint valakinek a saját nevelésű fája a háza előtt, nem a saját területén. Ennyit tudok nagyjából erről elmondani. Igyekszünk, még egyszer mondom, tekintettel lenni mindig a lakosságra, igyekszünk nyilván a legkevesebb kárt okozni, de ezeknek a cégeknek az elsődleges feladata alapvetően az, hogy ezeket a vezetékeket ne veszélyeztesse semmilyen növényzet.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Ez egy általános jellegű reakció, válasz volt. Én annyit kérnék továbbra is és ezt mindig is kérem az Érdi Városgazdától, hogy törekedjenek arra, hogy a gallyazás normálisan történjen. Nem azt mondom, hogy esztétikailag kell csak nézni, de ez is egy szempont. Rengeteg az olyan panasz, ami arról árulkodik, hogy szabályos csonkítás történik. Mindig ezt a válaszreakciót kapom én is. Csütörtökön reggel fél kilenckor, ha alkalmas, akkor ott vagyok és megnézzük.

 

Varga Illés Levente érdi lakos: Mindenkinek, aki elemzi a fakatasztert, annak üzenem, hogy ezt a problémát pontosan a fakataszter oldaná meg, hogy hol lehet fát, milyen fát, mi a kezelése, kinek kell kezelni. Addig, amíg ebben a városban nincsen fakataszter, addig újból és újból elővehetjük ezeket a kérdéseket. Négy akcióterv készítését határozta el a Közgyűlés talán másfél éve. Az FVS-t, a SUMP-ot és a SECUP-ot kötelezően elkészítendőnek nevezte meg. Idén a második félévre és jövő évi elkészítési határidővel. Egyik sem indult el. Erről kérnék egy beszámolót, hogy miért nem indul el a SUP, SECUP? Hol tartanak ezek? Mi a késlekedés oka?

 

Dr. Csőzik László polgármester: Egyrészt elindulnak, a SUMP-ra most kötünk szerződést a közbeszerzési eljárásban nyertes vállalkozó céggel, és rögtön ezt követően írjuk ki a SECUP-ot, hacsak a KFF nem dobja vissza a kiírásokat, mert ez volt a késlekedés oka, hogy a Közbeszerzési Főigazgatóságon nem ment át a kiírás. Még Te kezdted el ezt a munkát, az első változatot visszautasították, hiányt pótoltak. Fel kellett fogadni egy szakértőt, aki segített a műszaki tartalmat összerakni. Azt már átengedte a KFF és egy érvényes és eredményes közbeszerzési eljárás zárult most a SUMP-nál. Ezt követi a SECUP, és ha maradt pénzünk abból a keretből, akkor megcsináljuk az ITVT-t is, vélelmezem határidőben.

 

Varga Illés Levente érdi lakos: Idén júniustól dolgozni kéne ezen. Miért nem történt meg?

 

Dr. Csőzik László polgármester: Válaszoltam rá. Folyamatosan dolgoztunk vele azóta, hogy elmentél.

 

Nyári Lászlóné érdi lakos: Nem tudom, hogy mi lesz a megoldás. Épült mellettünk egy nagy park, bizonyára tudja, és ez úgy épült meg, hogy elég hosszan kell gyalogolni annak, akinek nincs kocsija, hogy bejusson erre a területre. Az a kérdésem, hogy terveznek-e ott gyalog járdát, vagy a biciklisek részére bicikli utat? A Tétényi utcába hátulról lehet csak bemenni, ott van a nagy parkoló és sehol máshol. Gyalogosan egyáltalán nem lehet megközelíteni, csak ha végig mennek a kocsik között. Másrészt azt is szeretném mondani, hogy nemcsak ennek van nagy forgalma, hanem azon felül a terület tovább is be van épülve, és az is elég erős forgalmat generál. Elég sokan a motorjaikat, a kocsijaikat ott bőgetik, nagyon nagy erővel és nagy sebességgel haladnak és tartok attól, hogy ott esetleg valakit elütnek.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Három dolgot tervezünk oda. Az egyik az északi oldalán a burkolási program folytatása, az aszfaltozás. A másik a járda, a harmadik pedig a közvilágítás, mert az egy idő után ott nincs. Nagyon szeretném, hogyha ebben jövőre előre léphetnénk. Nagyon nehéz már régóta Magyarországon tervezni önkormányzati oldalról, mert borzasztó a forrás szűke. Azt tetszett kérdezni, hogy tervezük-e, erre azt tudom mondani, hogy igen. Hogy meglesz-e arra már nem tudok ilyen egzakt választ adni. Az ottani képviselő úr ezeket mindig sürgeti, most még betett egy negyedik elemet a hölgy, a forgalomcsillapítás. Van egy forgalomcsillapítási programunk, amiben kipróbáltunk több lehetőséget, a virágládáktól kezdve a forgalomlassító küszöbön át a traffipaxig. Igaz, hogy most indult csak a közbeszerzés, de mégis ide sorolom. Ezek közül ott meg kellene néznünk azt, hogy mi az, ami anyagilag megvalósítható és célszerű. A legnagyobb gond a Sárd utcának az egyirányúsítása felmerül örökkön örökké, a hölgy is kérdezte, hogy mi lesz a Sárd utcával. Ha nem lesz kétszer egysávos, akkor egyirányúsításért kiállt, de ha egyirányúsításért kiállt, akkor nincs meg a hurok utcája valójában. Vagy azt lehet mondani, hogy akkor az M6-os felüljárót vegyék igénybe a lakosok, vagy azt lehet mondani, hogy akkor a másik irányba elmegyünk a Zagyva utcán át, és akkor úgy jutunk el az érdligeti vasútállomásnál, hogy arra építjük ki ezt a hurkot. De ez egy nagyon távoli kérdés, ebbe be kell vonni a lakókat. Ha most ezt megváltoztatjuk, nyilván érdekeket sértünk, felborítjuk a szokásos forgalmi rendet, és ez érinti a Tétényi utcát amiatt, hogy akkor a huroknak a keleti oldala a Tétényi utca lesz. Nem tudom, ez így mennyire volt érthető, ahogy elmondtam. Az biztos, hogy így most van egy megszokott rend ott, de tulajdonképpen lássuk be, ez nem annyira jó, ez rendezésért kiállt. Elkészült a Papiföldek első üteme, lesz majd talán valamikor egy olyan második ütem, ami legalább akkora értékű, mint az első ütem. A felépítményekre gondolok, csónakházra, rendezvényközpontra, amelyeknek a műszaki tervdokumentációja elkészült, de nyertünk a Papiföldekre egy pumpapályát. Azt tavasszal tudjuk megépíteni, fákat ültettünk, telepítünk továbbra is, illetve a tavat birtokba lehet majd venni, mert három év után megjött rá a vízjogi létesítési engedélyünk. Ezek merülnek fel a Papiföldek vonatkozásában és mindegyik érinti a Tétényi utcát, mert az lett a főbejárat, a fő közlekedési csomópont, egész egyszerűen azért, mert az összes többi bejáratnál iszonyatos lakossági felhördülés volt az állandó parkolási problémákból, hangzavar, ajtócsapkodás. Szerencsétlen lakosok szinte önkívületi állapotba kerültek. A Lendva utcát például emiatt kellett lezárni. Ez sajnálatos, mert azon keresztül könnyebben megközelíthető lett volna a játszótér, ami a legnépszerűbb. Nem lehetett egyszerűen más megoldást találni ennek a problémának a kezelésére pénz nélkül. A traffipax program. A panaszok sorában az aszfaltozást követően a legtöbb az a gyorshajtás. Ebben szeretnénk előre lépni és ez egyszerűen minden utcából szinte, amelyik nem zsákutca, vagy nagyon-nagyon kis forgalmú utca, kérésként fogalmazódik meg, hogy nagyon-nagyon megváltozott rossz irányba a közlekedési kultúra. Nagyon sokan száguldoznak és ilyenkor mindig kérik az emberek, hogy valamit csináljunk. Nyilván a fizikai akadály az, ami legjobban megfékezi a gyorshajtókat. A fekvőrendőrt terveztetni kell, engedélyeztetni kell, kihelyezni kell, ami nagyon nagy költség, nem is gondolná az ember, ezt nem győzi a város pénzzel. Felmerült az a polgármesterek között, hogy indítunk egy sebességmérő programot, aminek Törökbálint volt a pilotja. Törökbálinton ez elindult, biztos sokan jártak arra, 8 doboz van kint. Azt elárulhatom, hogy egy kamera van csak, amelyik vándorol dobozról dobozra. Annyira még a rendőrség se áll jól anyagilag. Ezt folytatnánk. Érden, amikor ezt belengettem, akkor körülbelül 50 utca jelentkezett, hogy kér ilyen sebességmérőt. Nagy valószínűséggel ezeket azokra a főutakra kezdjük el kiszerelni, amelyek lejtős nagy főutak. Talán Ürmös utca, Szövő utca, akkor mindenki tudja, hogy mire gondolok. A képviselők már kezdik ilyenkor, hogy mindenki a saját körzetéből mond egyet, tehát nagyon sok van, és ebből akarunk egy olyan programot - attól függ, hogy mit hoz a közbeszerzés eredménye, hogyha sikerül lemenni 1-2 millió forintos összegre az 5-6 millió forint helyett, akkor többet tudunk kitenni, de azért évi 3-mat, 4-et. Gondoljanak arra, hogy ez 4-5 év múlva már elér egy olyan szintet, hogy jelentkezik egy olyan átfogó pozitív hatás, ami talán megfékezi a száguldókat. Ez tényleg egy komoly probléma. A driftelők ezt még megspékelik. Köszönöm a rendőrség munkáját. Kapitány úrral, bármikor, ha hozzá fordulunk rövid úton, ahogy szokás mondani, az igazságszolgáltatásban segítetek. Október elsején kezdtük el az új Közgyűléssel a munkát, nem a választások napjával indult, hanem október elsejével. Az egyéni képviselőket lehet keresni őket különféle ügyekben, azért vannak, az elérhetőségük biztosított. A listás képviselők is állnak rendelkezésre. Azt hirdettük meg, hogy kevésbé fogunk, nem akarunk annyit veszekedni, mint az első ciklusban. Arra számítunk, hogy egy kevésbé konfrontatív légkör lesz a város érdekében. Próbáljuk a szövetségesek számát gyarapítani, hogy Érdet helyzetbe tudjuk hozni. Nagyon nehéz a helyzet, biztos olvassák a híreket, hogy az ország se áll gazdaságilag jól és az önkormányzatok meg különösen nem. Mindig igyekszünk kihozni ebből a helyzetből a legjobbat, reméljük sikerül. Mi is hibázunk, de higgyék el, hogy próbálunk rengeteget tenni Önökért, meg hogy Érdnek jobban menjen. A közösségi oldalamra kitettem, hogy a városban számos beruházás folyik, ezek közül egyet hadd emeljek ki, ez a Bem téri Teleki Sámuel Általános Iskola. Ez a százéves épület, amit a Modern Városok Programjának egy maradványösszegét átkonvertálva újítunk most fel. Nagyon szép lesz, nem egy olyan 10 milliárd forintos rekonstrukció, de azt hiszem, hogy nagy előrelépés a Bem tér életében. Megszűnt a hajléktalan tanya is előtte, ami borzolta a kedélyeket. Lebontottuk a Simító utcában azt a házat, ami közbiztonsági szempontból aggályosabb rész volt, és ott most az elsősök vannak. Nagyon sok a gyermek Érden, 2027-ben tetőzni fog az elsősöknek a száma, 900 fölé megy. 10 évvel ezelőtt ennek a harmada volt. Ezt a számot én se akarom elhinni, de így van, mert annyi kiköltözés történt, és úgy jöttek a fiatal családok, hogy akkor érnek iskolás korba. Idén hét darab első osztály indult az Érdi Teleki Sámuel Általános Iskolában. Szinte az egyetlen nagyváros vagyunk az országban, amelyiknek emelkedik, a nő a lakosságszáma és a legfiatalabb város is vagyunk egyszersmind. Ez egy örvendetes dolog, az kevésbé, hogy Érd megtelt, ezt én látom, tapasztalom minden nap, gondolom Önök is, úgyhogy nagyon óvatosak vagyunk az új településtervvel. Biztos ismert, hogy változtatási tilalom van hatályban már majdnem másfél éve. Látnak ugyan építkezéseket, társasházakat, azok a korábban kiadott engedélyek alapján épülnek, de Érden már másfél éve nem lehet több lakóegységes ingatlant építeni, társasházat, ikerházat. Készülünk ezt feloldani, nagyon nehéz elérni a kompromisszumot, mert az egyik oldal - és én ebből a szempontból konzervatív vagyok, azt szeretné, hogyha a kertvárosi miliő ez minél jobban megmaradjon, hiszen azért szerettük meg Érdet. Van egy másik vonulat, amelyik meg azt mondja, hogy egyrészt a fenntarthatóság miatt, másrészt meg amiatt, hogy a fiatalabb generációk számára már a nagy kert kevésbé jelent vonzerőt, kisebb területen élik az életüket, engedjük meg a zömösödést, a sűrűsödést a városközponti, alközponti részeken. Ez persze most is így volt, csak ugye olyan jelenségek ütötték fel a fejüket, amelyek miatt ehhez az eszközhöz nyúltunk. Megállítottuk ezt a folyamatot, ezt a sok-sok társasházépítést, és most megpróbálunk egy olyan elegyet kikeverni belőle, ami mindenkinek úgy nagyjából elfogadható. Nem lesz tökéletes megoldás, ezt csak azért mondom, mert a Sárd utcaiaknak volt ez a fellépése. Ők jelezték – ez volt az a másik vonulat, hogy kíséreljünk meg ott is egy ilyen kis sűrűsödési pontot csinálni, hogy nem tetszik az embereknek. Ahol sok családi ház van, oda nem valók, nem lehet a mellékutcákba berakni társasházakat. Biztosan tudják, hogy kijátszották a jogszabályokat, osztatlan közös tulajdonú épületeket emeltek, gyakran 12-13 lakásos monstrumok is kiemelkedtek a csendes mellékutcákban. Ezt csak azért akartam mondani, mert ez a másik legfontosabb dolog, ami most zajlik a városban, hogy lesz egy új építési szabályozás, emellett van egy hozzá kapcsolódó városstratégia, ezt nyugodtan véleményezzék. Nagyon nagy anyag, hosszú anyag, ennek lement a szűkre szabott törvény által bevezetett kötelező véleményezése, de inkább azt mondanám, hogy csak most nyílik meg ennek a társadalmi vitája és biztatom Önöket, hogy nézzék meg, olvassanak bele, szóljanak hozzá, mert ez dönti el a város jövőjét a következő 2-3 évtizedre, tehát nem mindegy. Szeretném, ha minél kiérleltebb lenne, és nem is akarom ezt elkapkodva behozni a Közgyűlés elé. Egyébként érdekes és jó anyag. Nem kell minden szavával egyetérteni, talán még én sem értek egyet minden szavával, de inspiráló anyag, legalább 600 oldal. Sok minden van benne, a www.erd.hu-ról elérhető és letölthető. Ami nagyon borzolja a kedélyeket nálunk, mi is szoktunk róla nyilatkozni, az a vízóracsere. A vízórák cseréjével kapcsolatban még el szeretném mondani, hogy felszólítottam az Érdi Vízművet, hogy azonnal állítsa le a vízórák cseréjét, amikor kirobbant a botrány, ennek eleget tettek, most folynak a vizsgálatok, nagyjából január végére ígérnek ebből eredményt. Aki érintett az ezzel kapcsolatos magasabb vízfogyasztás kiszámlázásában, annak azt tudom mondani, hogy úgy néz ki most, hogy sajnos a magasabb számla befizetése a Vízművek szerint nem kerülhető el, mert miniszteri rendelet rendelkezik erről, azonban van lehetőség 6 havi részletet kérni, és amikor megoldódik a helyzet a jövő év elején, akkor jóváírják a különbözetet. Aki akar, kérhet maga is bevizsgálást, azonban azt tudni kell, hogy 87.000 forintot reszkíroz meg. Az önkormányzat azon van, hogy ne az egyszerű embereknek kelljen 87 ezer forintot befizetni, hanem legyen vizsgálat, mely most ez zajlik, erről folyamatosan tudósítunk. Ami még az önkormányzat világát érinti, hogy nagyon forr a politika a helyi iparűzési adó többlet elvételétől, zajlanak a tárgyalások. Minden polgármester Magyarországon pártállástól függetlenül megmozdult ebben a kérdésben. Amennyiben ez úgy kerül bevezetésre, ahogy eddig, ez azt jelenti, hogy Érd esetében a jövő évi iparűzési adó-többlet felett már nem mi rendelkezünk, hanem ez bekerül egy járási fejlesztési fórum elé, amelyben a környékbeli polgármesterekkel együtt fogunk tudni pályázni a minisztériumnál arra, hogy milyen fejlesztésre tudjuk fordítani. Ebben a pozitív rész, hogy még soha nem volt ilyen együttműködés a környékbeli településekkel, hogy közös projekteket csináljunk, azonban a negatív része, hogy a működésből hiányozni fog ez a 400-500 millió forint. Jól hangzik ugyan, hogy ennyi a többlet évről évre, azonban felhívnám a figyelmet, hogy a kiadások még jobban szoktak nőni. Talán még egy pozitívum, hogy a jövő évben hozzá tudunk nyúlni a rendes EU-s költségvetés Érd számára biztosított forrásaihoz, tehát az Uniós támogatásokból néhány fejlesztés remélhetőleg meg tud valósulni, illetve a korábbi évekből elmaradt fejlesztésekért lobbizzuk, hogy át tudjuk tenni az új rezsimbe, tehát a csomópontok építésére gondolok. Elsődlegesen a parkvárosi iskola körüli utakat szeretnénk megcsinálni minél hamarabb, de van terv a piac részleges rendbetételére és jó néhány zöldterületi fejlesztésre, például a kutyavár esetében, vagy a klímabarát park érdemi megvalósításának a megkezdésére, kerékpáros projektekre is például a Sulák-patak mentén, ami összekötné a papi földeket az ófalusi gáttal. A napközis táborra is van egy EU-s támogatás, szeretnénk felújítani rekreációs központtá, megőrizve a napközis tábor funkciót, de kibővítve sport- és rekreációs funkcióval. Amennyiben lesz pénz, akkor a levendulást is szeretnénk megcsinálni látogatóközponttá, hogy kicsit olyan legyen, mint a papi földek.

 

Baron Gyöngyi érdi lakos: Úgy kátyúzzák az utakat, hogy leszórnak zúzalékot és utána ráöntik a folyékony kátrányt, ez régen teljesen másként zajlott. Ez az új módszer szinte értelmetlen, mert a következő vihar, vagy nagy esőzés leviszi az egészet, az autók szétnyomják, tehát egy hónapon belül szétmegy az egész. Régebben, nem tudom mi volt a technológia, de azok sokkal tartósabbak voltak, legalább 2-3 évig kitartottak, de amit mostanában csinálnak ezzel az új rendszerrel, az semmit nem ér, inkább egy tartós megoldást kellene keresni, és egy-egy utcát 2-3 évente ezzel a tartós megoldással felújítani.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Az a megoldás véleményem szerint a meleg aszfalt volt, ami kétségtelenül minőségibb, azonban mára jóval drágább. Erről a megoldásról nyilvánvalóan tudok, de megmondom őszintén, nekem nem ennyire rossz a tapasztalatom, sok helyen mondják azt, amit tetszett mondani, de töredékáron tudunk belőle tömegesen kátyúzni vagy aszfaltozni. Nem tudom az intézményvezető úr erről tud-e bővebb tájékoztatást adni, hogy mi miért történik?

 

Somogyi Tamás Érdi Városgazda Intézményvezető: Ugyanazok a kollegák végzik az útkarbantartást, akik 10-15 éve, viszont ugyanazokkal az eszközökkel és gépekkel, mint 10-15 éve, nem tudok arról, hogy bármilyen más technológiát vagy alapanyagot váltottunk volna az elmúlt években. Én ezzel kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy a polgármester úrral rengeteg időt töltünk azzal, hogy abba az irányba próbáljuk ezt az anomáliát megoldani, vagy enyhíteni, hogy az utak szilárd útburkolatot kapjanak. Nyilván ennek elsősorban pénzügyi akadályai vannak, de polgármester úr nevében is azt tudom mondani, hogy a végső megoldás az, hogy folyamatosan, ütemezetten megpróbáljuk minél kisebb számra csökkenteni a nem szilárd burkolatú utak számát és a hosszát. Addig pedig a szórt burkolatú utaknak sajnos van hátránya, ezt folyamatosan próbáljuk kezelni, karbantartani, nyilván a gépjárműforgalom is folyamatosan növekszik évről évre Érden, tehát ez mind olyan elem, ami okozhat olyan érzetet, hogy ezt régen jobban csinálták, de azt tudom válaszolni, hogy semmilyen változtatást az elmúlt időszakban nem vezettünk be az ilyen típusú utak karbantartásánál.

 

Stass László érdi lakos: Kérdésem az építményadóval kapcsolatban, hogy mi indokolja, hogy minden érdi lakosnak kiküldik ismételten a felszólító levéllel a csekket, azoknak is, akik már befizették? Az építményadót elutaltuk internetbankon keresztül még tavasszal, és most megkaptuk, hogy tartozásunk van. Mi indokolja, hogy ekkora postaköltséget felvállaljon a város? Másik kérdésem, hogy a Diósdi út és Balatoni út kereszteződésénél lévő zebránál van egy lépcső, ahol megáll a víz évek óta. Andrasek Mónika korábbi települési képviselőnek többször jeleztem, hogy valamit csináljanak ott, mert megáll a víz, a gyerekek mennek az iskolába és az óvodába, és az út közepén kell, hogy menjenek. Kinek kellene szólni, hogy ott történjen valami? A mostani képviselő nem járt még arra. Szűcs Gáborhoz tartozik az út túloldala, vele még nem tudtam beszélni, tehát kinek kellene ez ügyben szólni, hogy ez megoldódjon? Pontosan az Art Virágkertészet melletti fehér színű épület előtt van ez a probléma.

 

Dr. Csőzik László polgármester: A második kérdésre a válasz, hogy tulajdonképpen a legjobb helyen mondta el, mert rögzítjük, másrészt az én figyelmemet is ráirányította, úgyhogy megnézzük, hogy milyen beavatkozást lehetne végrehajtani, hogy ne álljon meg a víz. A másik kérdésre jegyző urat kérem, hogy válaszoljon.

 

Dr. Feik Csaba jegyző: Sok tájékoztatást közzétettünk a kérdéssel kapcsolatosan, így a honlapunkon is. Tulajdonképpen egy olyan kivonatot kapott minden érintett ingatlantulajdonos, ami az egyenlege aktuális állásáról nyújtott tájékoztatást. A félreértést az okozta leginkább, hogy, ahol mínuszként jelenik meg az összeg, sokan úgy értelmezték, hogy tartozásuk van az adóhatóság irányába, de pont fordítva van, ott ahol mínuszként jelentkezik ez az összeg, az pont túlfizetést jelent. Nyilván sok félreértést okozott, úgyhogy ezt a jövőben körültekintőbben kell majd kezelnünk.

 

Németh Antal érdi lakos: Közel 4 éve kivonultam kicsit a közéletből egyéb más dolgaim miatt, most viszont előkerestem néhány olyan témát, ami úgy gondolom, hogy érdemes megfontolásra. Emlékezetem szerint a szervezeti és működési szabályzat még most is magába foglalja, hogy legyenek részönkormányzati ülések.

 

Dr. Csőzik László polgármester: A törvényi szabályozás megváltozott.

 

Németh Antal érdi lakos: A másik, ami talán élvezi a személyes érintettségemet, az pedig az, hogy a közgyűlésen ki kap szót, és mennyi időre kap szót. Ha ez nem változott, akkor újra csak azt mondom, hogy érdemes megnézni, hogy mennyi időre és kinek az engedélyével szólhatnak hozzá civilek a közgyűlésen. Nem tudom, hogy most gyakori-e, de egykor régen, volt a lehetőség, és az önkormányzat képviselői döntötték el, hogy az illető személy hozzászólhat-e, illetve mennyi időben. A főtéren megépült korábban egy szép pavilon, már akkor látszott, hogy a faszerkezetek nem fogják bírni az idő vasfogát, ezek most megmutatkoztak és látom, hogy átalakításra kerül. Én úgy gondolom, bár annak idején nem tetszett nekem és nem értettem egyet, hogy oda telepítették, ahova most került, de most már szerintem az Érd lakói hozzászoktak az építményhez. A harmadik, a főtéren álló Batthyány Fülöp szobra mögött van egy gyönyörű szép fa, ami kiszolgálta az életét. Ha megnézi polgármester úr, vagy aki jobban ért a kertészethez, az a gyönyörű fa, nem igazán idevaló, de jól mutatott eddig ott a szobor mögött, most leszáradnak az ágai. Úgy gondolom, hogy továbbra is szükség van legalább egy ilyen koronájú fára, szívesen felajánlok egy 2 és fél méteres tölgyfát oda.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Részönkormányzatot szívesen létrehoznánk, azonban a szabályozás megváltozott. Én mindenkinek megadom a szót a Közgyűlés ülésén, bár ritka, hogy civil szeretne felszólalni, azonban nagy híve vagyok annak, hogy legyen lakossági részvételes eszmecsere, de nem feltétlenül gondolom, hogy ennek a közgyűlés ülése a legjobb terepe. A Fő tér témája megihletett, úgyhogy arra gondoltam, hogy mi lenne, ha a szökőkút és a Budai út között felszednénk a térkövet, és parkosítanánk az egészet, így lenne egy zöld főterünk, nyilvánvalóan ehhez tájépítész kell, aki berendezi és megtervezi, de szerintem ezt meg tudnánk oldani még saját forrásból is, de nem akarom ezt egymagam eldönteni. Ez is egy lépés lehetne ahhoz, lenne egy jó agóra a város főterén, megtelhetne talán jobban élettel, nagyon megtetszett ez az elgondolás, szívesen végig vinném. Ha nincs más hozzászólás, kérdés, felvetés, akkor megköszönöm a részvételt, kövessenek minket oldalainkon, az interaktivitásra felhívnám a figyelmet, valamennyi közéleti szereplő fenn van az interneten, elérhetőek vagyunk az oldalainkon, keressenek nyugodtan minket. Áldott békés, boldog karácsonyt kívánok mindenkinek, bezárom a közmeghallgatás ülését.

 

 

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

közmeghallgatása 18:10 órakor ért véget.

 

k. m. f.

 

 

 

dr. Feik Csaba jegyző

dr. Csőzik László polgármester