3. NAPIRENDI PONT

 

Tárgy: A helyi építészeti tervtanács létrehozásáról és működéséről szóló rendelet megalkotása

Előadó: Szűcs Gábor alpolgármester

 

 

Dr. Csőzik László polgármester: Hatályba lépett az új építési törvény és ehhez kapcsolódóan kiadták az építészeti tervtanácsokról szóló rendeletet, ami döntően persze az Országos Építészeti Tervtanácsot szabályozza, de természetesen hatókörében benne van a helyi is, a Polgármesteri Hivatal részéről elkészült a rendelet tervezet. Valójában, amikor elkészült, akkor még nem volt minta az új jogszabályi környezetben, ilyen értelemben úttörők vagyunk. Lehet, hogy azóta felzárkóztak más városok is.

 

Tetlák Örs képviselő: Azután érdeklődnék egyrészt, hogy kik lesznek a tagjai, mert az előterjesztésben szerepel a normaszöveg és abban az szerepel, hogy a tervtanács elnökből és tervtanácsi tagokból áll, hogy nagyjából kik lesznek a tagjai, vagy lesznek-e olyan pozíciók, akik mondjuk pozíciójuknál fogva tagjai lesznek a tervtanácsnak. Ez az egyik. A másik, hogy nekem hiányzik belőle nagyon, és nyilván ezt nem fogjuk tudni most rendbe rakni, de azért csak elmondom, hogy egy tervtanácsban úgy gondolom, hogy a városi főkertésznek is lenne helye, ha lenne városi főkertész és jó lenne, hogyha lenne, és jó lenne, hogyha majd ő a tervtanács tagjai közé is emelkedhetne. A harmadik, ami felmerült bennem, hogy meg lehet-e találni azt a formát, hogy mondjuk a helyi közösségek, civil szervezetek akár a kerékpáros infrastruktúrával, akár városvédelemmel, pláne a környezetvédelemmel, tájépítészettel és egyébbel foglalkozó civil szervezetek valamilyen formában részt vegyenek a tervtanács munkájába. Ha nem, akkor miért nem lehet? Van-e akadálya annak, hogy a tervtanács ülései nyilvánosak legyenek.


Szűcs Gábor alpolgármester: A 10. § kellett volna megnézni. Az elnök által felkért személy az csak építész lehet, ez a jogszabályból adódik, illetve a Pest Vármegyei Építészkamarának a képviselője. A további kérdései tekintetébe pedig arról tudom tájékoztatni, hogy alapvetően a jogszabályi szempontok vannak a nyílt ülés tekintetében. Ez egy szakmai grémium, ami igazából szakmailag fogja és nincsenek olyan tagjai, adott esetben meghívottak lehetnek, maximum olyan tagok, akik akár más típusú, akár politikai, akár bármilyen más civil szervezetek lehetnek. Ezt mindenképpen Főépítész asszonynak, aki maga a tervtanács elnöke, javasolni fogom abban a tekintetben, hogy vonjon be lehetőség szerint minél több civil szervezetet.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Döntően a 283/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet szabályozza és annak mentén alkottuk meg mi ezt a helyi rendeletalkotási javaslatot. Úgyhogy most azt néztem, hogy a kormányrendeletben van-e valami olyan kitétel, hogy nem lehet oda mást tanácskozási joggal meghívni. Szerintem nincs amúgy, úgyhogy nincs akadálya ennek. Akiket említett a képviselő úr, azok ebben nincsenek, tehát a helyi civil szervezet vezetője, főkertész. A településképi eljárásokban kialakítandó szakvéleményt, hozzájárulásról dönt, tehát tulajdonképpen, ha van egy nagy épület, akkor milyen legyen a homlokzata, hogy illeszkedjen és így tovább, és így tovább. Millió egy kérdés, de részemről biztos nincs akadálya, csak a működést ne akadályozza semmi olyan dolog, ami indokolatlanul lelassítja. Menjenek ezek a dolgok és akkor végre újra lesz tervtanácsunk, nagy előrelépés.


Simó Károly képviselő: Két bizottsági ülésen is felmerült a nyilvánosság kérdése. Azt gondolom, hogy nyilvánosnak kellene lennie ennek az ülésnek pont azért, amit alpolgármester úr is említett, hogy amúgy is vannak meghívottak tanácskozási joggal, és egyébként pedig erősítené a jellegét a szakmai munkának, illetve a bizalmat a tervtanácsban, mert hogyha ez egy zárt ülés, és ott olyan döntések születnek, ami később valakikre nézve esetleg nem tetszik, azoknak, akikre ez hátrányos előírásokat, azt gondolom, hogy biztosabb lenne az, hogy nyilvános lenne. Egy kérdés merült fel. Jegyző úr állítása szerint ez egy önkormányzati hatósági ügy. Meggyőződésem, hogy nem. Azt gondolom, hogy ezt, ha tisztázzuk, akkor polgármester úr azt mondtad, hogy te nyitott vagy, akkor azt javaslom, hogy menjen ez a rendelet most így, ahogy elő van terjesztve. Tisztázzuk azt a kérdést, hogy ez önkormányzati, hatósági ügy-e vagy nem, Ha nem, akkor nyilván ez a politikai döntés kérdése. Lehet módosítani a rendeletet és nyilvánossá lehet tenni, én ezt javasolnám egyébként.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Szerintem nem ezen múlik. Nyilvánosságpárti vagyok, de a vonatkozó kormányrendelet szabályozza azokat a kérdéseket, így expressis verbis, azt nem, hogy nyilvános, vagy nem, de hogyha azt a kitételt elolvassuk, hogy jegyzőkönyv készül róla, hangfelvétel pedig kizárólag akkor készülhet az ülésről, ha minden érintett hozzájárul egyhangúan, beleértve a terv készítőjét, a tervezőt is. Na, most ebből viszont logikai úton eljutni oda, hogy nyilvánossá tegyük, ezt tisztázni kell. Ennek a jogi kérdésnek a feloldására megkérem a Polgármesteri Hivatalt. A cél az lenne, hogy legyen nyilvános, azt kéne megnézni, hogy lehetővé teszi-e a jogszabályi környezet, hogy nyilvános legyen. Valóban egyedi közigazgatási ügyet nézünk. Ne azt nézzük meg, hogy lehet bebizonyítani, hogy miért nem nyilvános, hanem úgy nézzük, hogy lehet alátámasztani azt, hogy nyilvános.


Szűcs Gábor alpolgármester: Persze, vizsgáljuk meg, de alapvetően a Tervtanácsnak az a lényege, hogy a szakma képviselői mindenféle külső hatás nélkül, csak szakmai szemmel egy adott előterjesztést átnéznek és arról véleményt alkotnak. Szerintem nem szerencsés semmilyen nyomásgyakorlást tenni a szakma képviselőire, és pont ezért is rendelkezik úgy a kormányrendelet, hogy például az Építészkamara képviselője benne legyen, szigorúan pont arra próbál a jogalkotó hatni, hogy szakmailag megalapozott döntések szülessenek. A szakmában jártas emberek legyenek ezeken az üléseken és ne akár beruházó, akár más által nyomás gyakorolt ülések legyenek.


Tetlák Örs képviselő: A nyilvánossággal kapcsolatban félig kaptam választ. Értem azt, hogy ez félig-meddig hatósági eljárás, de nyilván a döntései meg azért mégiscsak szélesebb kört érintenek, mint mondjuk a tervező, a kivitelező, vagy a ház tulajdonosa, akinek az épületéről döntenek. Ezt feltétlenül megfontolásra javasolnám. A másik pedig, hogy nyilván sokakat meglepek vele, hogy olvastam a 10. §-t. Lényeges különbség, amikor valaki tanácskozási joggal meghívható egy grémium ülésére, vagy pedig döntési jogkörrel ott van kötelezően. A kérdésem arra vonatkozott, hogy lehet-e bővíteni azt a kört, akik egyébként szavazati joggal és érdemi döntéssel vehetnek részt ezeken az üléseken, mert egyébként a szakma képviselői nem kizárólag a kamarában és a kormányhivatalban léteznek, hanem számos más helyen is dolgozhatnak.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Akárhogy olvasom a 283/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletet, az kimerítő felsorolással él, nincs a végén, hogy a polgármester, a Főépítész, a jegyző, a közgyűlés által meghívható személyek. Ezeket tisztázzuk most, ezek hirtelen jövő kérdések, próbálom helyben megválaszolni. Azt mondtam, hogy meg kell nézni és a nyilvánosság pártján vagyok, ennek kizárólag a vonatkozó kormányrendelet szabhat akadályt úgy gondolom. Nekem azzal nincs bajom, hogy bemehessen az, akit érdekel és végig hallgathassa csendben az ülést. Vagy hogyha tanácskozási joggal úgy döntünk, hogy érdemes meghívni mondjuk akár az Érdi Városgazda divízióvezetőjét, nevezzük őt most így, gyakorlatban főkertész, akkor felőlem részt vehet, de azt gondolom, hogy nem fog tudni ott érdemben hozzászólni, mert a tervtanács magával az épülettel foglalkozik, de nem akarok beleszólni, mert ez mégiscsak egy szakma. Még egyszer összefoglalnám, a Polgármesteri Hivatal áttekinti ezt a jogi helyzetet és akkor, ha van mozgástér benne, akkor foglalkozunk vele.

Dr. Feik Csaba jegyző: Polgármester urat tudom egyrészt megismételni, hogy jelen tudásunk szerint nem nyilvános ez az ülés, de jogértelmezési kérdés, amit értelmezni fogunk. Az oka, hogy ez nem nyilvános ülés, amit a bizottsági ülésen is jeleztem, hogy egyrészt az eljárás olyan településképi eljárásokhoz kapcsolódik, ami vagy önkormányzati hatósági jogkörbe tartozik, vagy pedig az építéshatósági, államigazgatási eljárás döntéshozatalát célozza, azt segíti, azt próbálja alátámasztani, illetve az építéshatósági jogkört gyakorló kormányhivatalt segíti abban, hogy olyan döntés szülessen, ami a helyi építési szabályzatunknak és a településképi rendeletünknek is megfelel. Emiatt mindenképpen ügyfélre vonatkozó döntés születik és akár önkormányzati hatósági ügyről, akár építéshatósági ügyről, államigazgatási ügyről és ügyfélről beszélünk, az sohasem nyilvános. Nyilván bizonyos kérdésekbe be lehet, illetve be kell vonni szakértőt, de a Tervtanácsban is szakértők ülnek. Bizonyos kérdésekbe be lehet vonni bizonyos civil szervezeteket, ha azok az adott ügyben, az adott kérdésben érintettek. Ilyen értelemben érdemes ezt megvizsgálni, én is a nyilvánosság pártján vagyok, tehát ha ez lehetséges, akkor természetesen eleget fogunk neki tenni.

 

Szűcs Gábor alpolgármester: Szerintem nem az a kérdés, mert mindannyian a nyilvánosság pártján vagyunk. Itt alapvetően a Tervtanácsnak az értelmét kell megérteni. Maga a Tervtanács azért áll szakértőkből és a különböző területek képviselőiből, szavazati jog nélkül, de tanácskozási joggal, hogy a keretrendszeren belül mozogva szakmailag a legjobb döntést meghozza. A keretrendszert a jogalkotók határozzák meg. Ők nem tudnak kitalálni olyat, hogy most az általunk megalkotott szabályrendszeren túlterjeszkedve valami teljesen mást csinálnak. Ez egy szakmai grémium és ahogy jegyző úr elmondta hatósági ügyekről is beszélünk, ezért van így szabályozva. Szerintem a kákán ne keressük a csomót, amikor nem arról szól.

 

Dr. Csőzik László polgármester: A kormányrendelet 20. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az elnök a Tervtanács tagjain, valamint az e rendelet szerinti meghívottakon kívül más, a dokumentáció tárgykörében érintett személyeket is meghívhat a Tervtanács ülésére, akik azon tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül vesznek részt. Ez egy elég nagy szabadságot biztosít. Abban nem volt vita, hogy induljon el a Tervtanács, úgy láttam, hanem abban volt csak kérdés, hogy mennyire lehet ez nyilvános, illetve hogyan bővíthető a tanácskozási joggal rendelkező tagoknak a száma. De ez alapján úgy látom, hogy szinte tetszőlegesen. Nyilván a szakma és a logika szabályai azért ott vannak. Felteszem szavazásra a rendelet tervezetet.

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett rendeletalkotási javaslat:

„TERVEZET

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

…/2024. (XII. 13.) önkormányzati rendelete

Érd Megyei Jogú Város helyi építészeti tervtanács működési feltételeiről és eljárási szabályairól

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

  1. Általános rendelkezések, a rendelet hatálya
  2. §

E rendelet célja Érd Megyei Jogú Város épített környezete alakításának, illetve építészeti örökségének védelme érdekében az építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának elősegítése, a meglévő településkép értékeinek védelme, a tervszerű városfejlesztés követelményeinek érvényre juttatása, valamint a városkép esztétikus és harmonikus kialakítása, illetve az egyenlő esélyű hozzáférés, az akadálymentesség érvényesülésének elősegítése.

  1. §

(1) Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a jogszabályi rendelkezés alapján építési engedélyhez kötött, más tervtanácsi feladatkörbe nem utalt, az Önkormányzat külön rendelete szerint településképi véleményezési eljárásra kijelölt és tervtanácsi véleményre alapozott, valamint az e rendeletben meghatározott egyéb építmények építészeti-műszaki terveinek előzetes véleményezésére, továbbá egyes más önkormányzati döntések szakmai megalapozása érdekében helyi építészeti tervtanácsot (a továbbiakban: Tervtanács) működtet.

(2) A Tervtanács működésének és eljárásrendjének egyes szabályait e rendelet, valamint az építészeti és településtervezési tervtanácsokról szóló 283/2024. (IX.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) határozza meg.

  1. §

E rendelet hatálya az Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területét érintő, az e rendelet alapján előzetes tervtanácsi véleményezési kötelezettség alá eső építészeti-műszaki tervdokumentációkra, valamint azok készítőire, tervezőire terjed ki.

  1. A tervtanács feladatai
  2. §

(1) A Tervtanács feladata – az 1. §-ban meghatározott célok elérése érdekében – különösen:

  1. a) a meglévő településszerkezet, táj- és településkép értékeinek, a látványának és helyi jellegének védelme;
  2. b) a településkép rendezett, esztétikus, harmonikus és nívós alakításának elősegítése;
  3. c) az építészeti örökség és az építészeti érték, az építészeti minőség védelme;
  4. d) a településrendezési és településfejlesztési döntések szakmai megalapozása és hatékony érvényre juttatása;
  5. e) az a)–d) pontban említettekkel ellentétes hatások mérséklése, kiküszöbölése;
  6. f) az egyenlő esélyű hozzáférés, továbbá az akadálymentesség érvényesülésének elősegítése.

(2) A Tervtanács – a településképi véleményének megalapozása érdekében – véleményezi a településkép védelmével kapcsolatos önkormányzati rendeletben meghatározott építmények építészeti-műszaki terveit.

  1. A tervtanács összetétele
  2. §

(1) A Tervtanács az építészeti-műszaki tervezésben magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező természetes személyekből álló szakmai tanácsadó testület.

(2) A Tervtanács elnökből és tervtanácsi tagokból áll, akik a tervtanácsi tárgyaláson szavazati joggal rendelkeznek.

(3) A Tervtanács elnöke a városi főépítész.

(4) A Tervtanács elnöke a tervtanácsi ülésen szavazati joggal rendelkezik, továbbá ellátja a Korm. rendeletben számára meghatározott feladatokat.

(5) A Tervtanács az elnök által tárgyalásra előterjesztett dokumentáció tartalmától függően az ügyrendjében meghatározott eltérő számban és összetételben, de legalább három taggal ülésezik. A Tervtanács ülése akkor határozatképes, ha azon a meghívott tagok többsége – de legalább három fő – jelen van.

(6) A Tervtanács megbízott tagokkal is kiegészülhet.

(7) A Tervtanács megbízott tagját – a Tervtanács elnökének javaslatára – a polgármester bízza meg.

  1. §

A Tervtanács tagjainak összeférhetetlenségéről a Korm. rendelet rendelkeznek.

  1. §

A Tervtanács munkájának szervezését, valamint a működésével kapcsolatos egyéb adminisztratív feladatokat a Polgármesteri Hivatal – a jegyző által erre kijelölt – köztisztviselője (a továbbiakban: a Tervtanács titkára) látja el, aki erre irányuló tevékenységét a Tervtanács elnökének irányításával végzi. A Tervtanács titkárának akadályoztatása esetén feladatait a Tervtanács elnöke látja el, együttes akadályoztatásuk esetén a jegyző intézkedik a helyettesítéséről.

  1. A tervtanácsi eljárás rendje
  2. §

(1) A Tervtanácsi eljárás az építészeti-műszaki tervdokumentáció benyújtójának kérelmére indul.

(2) A dokumentációt az Érd Megyei Jogú Város honlapján előre meghirdetett ülésnapok előtt legalább kilenc nappal, elektronikus formában, az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszerben (a továbbiakban: ÉTDR) kell benyújtani.

(3) Amennyiben a benyújtott tervdokumentáció nem felel meg a 12. §-ban előírt tartalmi követelményeknek, a Tervtanács titkára nyolc napon belül egy alkalommal, legfeljebb tíz napos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel a benyújtót. Ha a benyújtó a hiányzó dokumentációt a megadott határidőben nem pótolja, az elnök az eljárást megszünteti.

(4) Ha a benyújtott dokumentáció véleményezése nem tartozik a Tervtanács feladatkörébe, az elnök a tervtanácsi eljárást megszünteti. Ha a dokumentáció véleményezése más tervtanács hatáskörébe tartozik, az elnök erről tájékoztatja a benyújtót az arra illetékes tervtanács megjelölésével.

(5) A (2) bekezdés szerinti tervdokumentációt a Tervtanács tagjai és a meghívott résztvevők számára a tárgyalás előtt legalább öt munkanappal tanulmányozásra hozzáférhetővé kell tenni.

(6) A Tervtanács a véleményét a dokumentáció hiánytalan benyújtását követő munkanaptól számított tizenöt napon belül alakítja ki. E határidő túllépése esetén a tervtanácsi véleményt megadottnak kell tekinteni.

  1. §

(1) Tervtanács a tárgyalandó dokumentáció tartalmától függően az ügyrendjében meghatározott eltérő összetételben, de – az elnökkel együtt – legalább 3 taggal ülésezik. Az ügyrendben meghatározott létszám a Tervtanács határozatképességének feltétele.

(2) A Tervtanács a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Tervtanács bármely jelenlévő tagja – beleértve az elnököt is – kezdeményezheti a többségi döntéstől eltérő, írásban benyújtott különvéleményének a napirendről készült jegyzőkönyvhöz, illetve állásfoglaláshoz történő csatolását.

(3) A tervtanácsi tagok jogaikat személyes jelenlét helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével – így interaktív kommunikációt lehetővé tevő, képi megjelenítésű információ-technikai eszközzel vagy telefonon történő bekapcsolódással – is gyakorolhatják. Az ügyrendben meghatározott létszám a Tervtanács határozatképességének ez esetben is feltétele. A határozatképességnél az elektronikus úton történő részvételt is figyelembe kell venni.

  1. §

(1) A tervtanácsi ülésen tagként részt vesz:

  1. a) az elnök által felkért személy,
  2. b) a Pest Vármegyei Építész Kamara képviselője.

(2) A tervtanácsi eljáráson tanácskozási joggal – szavazati jog nélkül – részt vesz:

  1. a) a tervdokumentáció benyújtója, építészeti - műszaki terv esetén a tervező,
  2. b) védett természeti területet, Natura 2000 területet, az országos ökológiai hálózatot, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezetet, a tájképvédelmi terület övezetét érintő ügyben a természetvédelmi hatóság, illetve a természetvédelmi kezelő képviselőjét.

(3) A tervtanácsi eljárásra indokolt esetben tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül az elnök meghívhatja:

  1. a) a tervvel érintett más személyt, szervezetet, illetőleg hatóság képviselőjét;
  2. b) indokolt esetben a benyújtott tervvel kapcsolatos szakági szakértőket;
  3. c) a polgármestert,
  4. d) az alpolgármestert,
  5. e) az építésügyi hatóság tárgyban érintett szervezeti egységének vezetőjét,
  6. f) a beruházót (építtetőt).

(4) A Tervtanács ülésének időpontjáról és napirendjéről az ülést megelőzően legalább öt nappal a Tervtanács titkára írásban értesíti a tagokat és a meghívottakat.

(5) A dokumentáció tervtanácsi tárgyalásáról jegyzőkönyv és hangfelvétel készül.

(6) A tervtanácsi tárgyalás jegyzőkönyve tartalmazza a tárgyalás helyét és idejét, a résztvevők nevét és a részvétel jogcímét, az adott napirendi pontnál elhangzott lényeges megállapításokat, szavazások eredményét összesítve és a Tervtanácsnak az adott ügyben kialakított véleményét.

(7) A jegyzőkönyvet annak készítője és a Tervtanács elnöke vagy elnökhelyettese minden oldalán aláírják.

(8) A Tervtanács ülései nem nyilvánosak.

(9) Az elnök az egyes szakkérdések tisztázása, a Tervtanács megalapozottabb véleménynyilvánítása érdekében bírálót kérhet fel, akire a Korm. rendeletben meghatározott előírások vonatkoznak.

  1. §

A Tervtanácshoz benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációnak a Korm. rendeletben előírt tartalmi elemeket kell tartalmaznia.

  1. A Tervtanács szakmai véleményének kialakítása
  2. §

(1) A Tervtanács a benyújtott-építészeti-műszaki tervdokumentáció szakmai véleményezése során a Korm. rendeletben felsorolt szempontoknak való megfelelést vizsgálja.

(2) A Tervtanács a szakmai véleményét – tervtanácsi állásfoglalást vagy a tervtanácsi konzultációs véleményt - az (1) bekezdésben meghatározott szempontok vizsgálata alapján alakítja ki.

(3) A Tervtanács véleményében a tervdokumentációt engedélyezésre, illetve a tervdokumentáció alapján az építési tevékenységet

  1. a) megvalósításra – feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül – ajánlja, vagy
  2. b) megvalósításra nem ajánlja.

(4) A tervtanácsi állásfoglalást, illetve a tervtanácsi konzultációs véleményt az elnök a jegyzőkönyvben és mellékleteiben foglaltak alapján külön dokumentumba foglalja, mely tartalmazza:

  1. a) az (1) bekezdés szerinti szempontok vizsgálatát;
  2. b) a vélemény számát;
  3. c) a (3) bekezdés szerint megfogalmazott javaslatot;
  4. d) a (3) bekezdés szerinti javaslat indokolását, a javasolt módosítási elemekkel, valamint
  5. e) figyelemfelhívásként tartalmazhatja a helyi építési szabályzat rendelkezéseire vonatkozó észrevételeket.

(5) A tervtanácsi véleményt a Tervtanács titkára az ÉTDR felületen megküldi a kérelem benyújtójának.

(6) Az elnök – a Tervtanács titkárának közreműködésével – a Polgármesteri Hivatal iratkezelési szabályai szerint a jegyzőkönyvet és annak mellékleteit, valamint a Tervtanács állásfoglalását, továbbá a tervdokumentáció egy példányát és az azt tartalmazó digitális adathordozót nyilvántartásba veszi és megőrzi.

(7) A településképi vélemény ellen a közlésétől számított 15 napon belül kifogásnak van helye. A kifogást a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 98. § (4) bekezdése szerint az állami főépítészhez vagy a területi tervtanácshoz lehet benyújtani.

  1. Finanszírozás
  2. §

(1) A tervtanácsi eljárás díj- és illetékmentes.

(2) A Tervtanács működésével kapcsolatos költségeket az Önkormányzat viseli. Ennek fedezetét Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata a mindenkori éves költségvetési rendeletében biztosítja.

(3) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában tiszteletdíj illeti meg – az elnök kivételével – a Tervtanács tagját mindazon napirendi pontok tekintetében, melyek tárgyalásán rész vett akár személyesen, akár online felületen.

(4) A tiszteletdíj mértéke tervtanácsi ülésenként bruttó 20.000,- Ft.

(5) A bíráló tiszteletdíja bírálatonként 20.000,- Ft.

(6) A tiszteletdíj kifizetésére negyedévente, a negyedévet követő harminc napon belül kerül sor a Tervtanács ülésén készült jegyzőkönyv, valamint a jelenléti ív alapján.

(7) A Tervtanács tagjaival a polgármester a feladat ellátására megbízási szerződést köt.

  1. Záró rendelkezések
  2. §

Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.

Dr. Feik Csaba

jegyző

Dr. Csőzik László

polgármester”

 

 

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének jelenlévő 17 tagja 17 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül – minősített többséggel – az alábbi rendeletet alkotta: 

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

26/2024. (XII. 13.) önkormányzati rendelete

Érd Megyei Jogú Város helyi építészeti tervtanács működési feltételeiről és eljárási szabályairól

 

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

  1. Általános rendelkezések, a rendelet hatálya
  2. §

E rendelet célja Érd Megyei Jogú Város épített környezete alakításának, illetve építészeti örökségének védelme érdekében az építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának elősegítése, a meglévő településkép értékeinek védelme, a tervszerű városfejlesztés követelményeinek érvényre juttatása, valamint a városkép esztétikus és harmonikus kialakítása, illetve az egyenlő esélyű hozzáférés, az akadálymentesség érvényesülésének elősegítése.

  1. §

(1) Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a jogszabályi rendelkezés alapján építési engedélyhez kötött, más tervtanácsi feladatkörbe nem utalt, az Önkormányzat külön rendelete szerint településképi véleményezési eljárásra kijelölt és tervtanácsi véleményre alapozott, valamint az e rendeletben meghatározott egyéb építmények építészeti-műszaki terveinek előzetes véleményezésére, továbbá egyes más önkormányzati döntések szakmai megalapozása érdekében helyi építészeti tervtanácsot (a továbbiakban: Tervtanács) működtet.

(2) A Tervtanács működésének és eljárásrendjének egyes szabályait e rendelet, valamint az építészeti és településtervezési tervtanácsokról szóló 283/2024. (IX.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) határozza meg.

 

  1. §

E rendelet hatálya az Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területét érintő, az e rendelet alapján előzetes tervtanácsi véleményezési kötelezettség alá eső építészeti-műszaki tervdokumentációkra, valamint azok készítőire, tervezőire terjed ki.

  1. A tervtanács feladatai
  2. §

(1) A Tervtanács feladata – az 1. §-ban meghatározott célok elérése érdekében – különösen:

  1. a) a meglévő településszerkezet, táj- és településkép értékeinek, a látványának és helyi jellegének védelme;
  2. b) a településkép rendezett, esztétikus, harmonikus és nívós alakításának elősegítése;
  3. c) az építészeti örökség és az építészeti érték, az építészeti minőség védelme;
  4. d) a településrendezési és településfejlesztési döntések szakmai megalapozása és hatékony érvényre juttatása;
  5. e) az a)–d) pontban említettekkel ellentétes hatások mérséklése, kiküszöbölése;
  6. f) az egyenlő esélyű hozzáférés, továbbá az akadálymentesség érvényesülésének elősegítése.

(2) A Tervtanács – a településképi véleményének megalapozása érdekében – véleményezi a településkép védelmével kapcsolatos önkormányzati rendeletben meghatározott építmények építészeti-műszaki terveit.

  1. A tervtanács összetétele
  2. §

(1) A Tervtanács az építészeti-műszaki tervezésben magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező természetes személyekből álló szakmai tanácsadó testület.

(2) A Tervtanács elnökből és tervtanácsi tagokból áll, akik a tervtanácsi tárgyaláson szavazati joggal rendelkeznek.

(3) A Tervtanács elnöke a városi főépítész.

(4) A Tervtanács elnöke a tervtanácsi ülésen szavazati joggal rendelkezik, továbbá ellátja a Korm. rendeletben számára meghatározott feladatokat.

(5) A Tervtanács az elnök által tárgyalásra előterjesztett dokumentáció tartalmától függően az ügyrendjében meghatározott eltérő számban és összetételben, de legalább három taggal ülésezik. A Tervtanács ülése akkor határozatképes, ha azon a meghívott tagok többsége – de legalább három fő – jelen van.

(6) A Tervtanács megbízott tagokkal is kiegészülhet.

(7) A Tervtanács megbízott tagját – a Tervtanács elnökének javaslatára – a polgármester bízza meg.

  1. §

A Tervtanács tagjainak összeférhetetlenségéről a Korm. rendelet rendelkeznek.

  1. §

A Tervtanács munkájának szervezését, valamint a működésével kapcsolatos egyéb adminisztratív feladatokat a Polgármesteri Hivatal – a jegyző által erre kijelölt – köztisztviselője (a továbbiakban: a Tervtanács titkára) látja el, aki erre irányuló tevékenységét a Tervtanács elnökének irányításával végzi. A Tervtanács titkárának akadályoztatása esetén feladatait a Tervtanács elnöke látja el, együttes akadályoztatásuk esetén a jegyző intézkedik a helyettesítéséről.

  1. A tervtanácsi eljárás rendje
  2. §

(1) A Tervtanácsi eljárás az építészeti-műszaki tervdokumentáció benyújtójának kérelmére indul.

(2) A dokumentációt az Érd Megyei Jogú Város honlapján előre meghirdetett ülésnapok előtt legalább kilenc nappal, elektronikus formában, az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszerben (a továbbiakban: ÉTDR) kell benyújtani.

(3) Amennyiben a benyújtott tervdokumentáció nem felel meg a 12. §-ban előírt tartalmi követelményeknek, a Tervtanács titkára nyolc napon belül egy alkalommal, legfeljebb tíz napos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel a benyújtót. Ha a benyújtó a hiányzó dokumentációt a megadott határidőben nem pótolja, az elnök az eljárást megszünteti.

(4) Ha a benyújtott dokumentáció véleményezése nem tartozik a Tervtanács feladatkörébe, az elnök a tervtanácsi eljárást megszünteti. Ha a dokumentáció véleményezése más tervtanács hatáskörébe tartozik, az elnök erről tájékoztatja a benyújtót az arra illetékes tervtanács megjelölésével.

(5) A (2) bekezdés szerinti tervdokumentációt a Tervtanács tagjai és a meghívott résztvevők számára a tárgyalás előtt legalább öt munkanappal tanulmányozásra hozzáférhetővé kell tenni.

(6) A Tervtanács a véleményét a dokumentáció hiánytalan benyújtását követő munkanaptól számított tizenöt napon belül alakítja ki. E határidő túllépése esetén a tervtanácsi véleményt megadottnak kell tekinteni.

  1. §

(1) Tervtanács a tárgyalandó dokumentáció tartalmától függően az ügyrendjében meghatározott eltérő összetételben, de – az elnökkel együtt – legalább 3 taggal ülésezik. Az ügyrendben meghatározott létszám a Tervtanács határozatképességének feltétele.

(2) A Tervtanács a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Tervtanács bármely jelenlévő tagja – beleértve az elnököt is – kezdeményezheti a többségi döntéstől eltérő, írásban benyújtott különvéleményének a napirendről készült jegyzőkönyvhöz, illetve állásfoglaláshoz történő csatolását.

(3) A tervtanácsi tagok jogaikat személyes jelenlét helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével – így interaktív kommunikációt lehetővé tevő, képi megjelenítésű információ-technikai eszközzel vagy telefonon történő bekapcsolódással – is gyakorolhatják. Az ügyrendben meghatározott létszám a Tervtanács határozatképességének ez esetben is feltétele. A határozatképességnél az elektronikus úton történő részvételt is figyelembe kell venni.

  1. §

(1) A tervtanácsi ülésen tagként részt vesz:

  1. a) az elnök által felkért személy,
  2. b) a Pest Vármegyei Építész Kamara képviselője.

(2) A tervtanácsi eljáráson tanácskozási joggal – szavazati jog nélkül – részt vesz:

  1. a) a tervdokumentáció benyújtója, építészeti - műszaki terv esetén a tervező,
  2. b) védett természeti területet, Natura 2000 területet, az országos ökológiai hálózatot, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezetet, a tájképvédelmi terület övezetét érintő ügyben a természetvédelmi hatóság, illetve a természetvédelmi kezelő képviselőjét.

(3) A tervtanácsi eljárásra indokolt esetben tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül az elnök meghívhatja:

  1. a) a tervvel érintett más személyt, szervezetet, illetőleg hatóság képviselőjét;
  2. b) indokolt esetben a benyújtott tervvel kapcsolatos szakági szakértőket;
  3. c) a polgármestert,
  4. d) az alpolgármestert,
  5. e) az építésügyi hatóság tárgyban érintett szervezeti egységének vezetőjét,
  6. f) a beruházót (építtetőt).

(4) A Tervtanács ülésének időpontjáról és napirendjéről az ülést megelőzően legalább öt nappal a Tervtanács titkára írásban értesíti a tagokat és a meghívottakat.

(5) A dokumentáció tervtanácsi tárgyalásáról jegyzőkönyv és hangfelvétel készül.

(6) A tervtanácsi tárgyalás jegyzőkönyve tartalmazza a tárgyalás helyét és idejét, a résztvevők nevét és a részvétel jogcímét, az adott napirendi pontnál elhangzott lényeges megállapításokat, szavazások eredményét összesítve és a Tervtanácsnak az adott ügyben kialakított véleményét.

(7) A jegyzőkönyvet annak készítője és a Tervtanács elnöke vagy elnökhelyettese minden oldalán aláírják.

(8) A Tervtanács ülései nem nyilvánosak.

(9) Az elnök az egyes szakkérdések tisztázása, a Tervtanács megalapozottabb véleménynyilvánítása érdekében bírálót kérhet fel, akire a Korm. rendeletben meghatározott előírások vonatkoznak.

  1. §

A Tervtanácshoz benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációnak a Korm. rendeletben előírt tartalmi elemeket kell tartalmaznia.

  1. A Tervtanács szakmai véleményének kialakítása
  2. §

(1) A Tervtanács a benyújtott-építészeti-műszaki tervdokumentáció szakmai véleményezése során a Korm. rendeletben felsorolt szempontoknak való megfelelést vizsgálja.

(2) A Tervtanács a szakmai véleményét – tervtanácsi állásfoglalást vagy a tervtanácsi konzultációs véleményt - az (1) bekezdésben meghatározott szempontok vizsgálata alapján alakítja ki.

(3) A Tervtanács véleményében a tervdokumentációt engedélyezésre, illetve a tervdokumentáció alapján az építési tevékenységet

  1. a) megvalósításra – feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül – ajánlja, vagy
  2. b) megvalósításra nem ajánlja.

(4) A tervtanácsi állásfoglalást, illetve a tervtanácsi konzultációs véleményt az elnök a jegyzőkönyvben és mellékleteiben foglaltak alapján külön dokumentumba foglalja, mely tartalmazza:

  1. a) az (1) bekezdés szerinti szempontok vizsgálatát;
  2. b) a vélemény számát;
  3. c) a (3) bekezdés szerint megfogalmazott javaslatot;
  4. d) a (3) bekezdés szerinti javaslat indokolását, a javasolt módosítási elemekkel, valamint
  5. e) figyelemfelhívásként tartalmazhatja a helyi építési szabályzat rendelkezéseire vonatkozó észrevételeket.

(5) A tervtanácsi véleményt a Tervtanács titkára az ÉTDR felületen megküldi a kérelem benyújtójának.

(6) Az elnök – a Tervtanács titkárának közreműködésével – a Polgármesteri Hivatal iratkezelési szabályai szerint a jegyzőkönyvet és annak mellékleteit, valamint a Tervtanács állásfoglalását, továbbá a tervdokumentáció egy példányát és az azt tartalmazó digitális adathordozót nyilvántartásba veszi és megőrzi.

(7) A településképi vélemény ellen a közlésétől számított 15 napon belül kifogásnak van helye. A kifogást a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 98. § (4) bekezdése szerint az állami főépítészhez vagy a területi tervtanácshoz lehet benyújtani.

  1. Finanszírozás
  2. §

(1) A tervtanácsi eljárás díj- és illetékmentes.

(2) A Tervtanács működésével kapcsolatos költségeket az Önkormányzat viseli. Ennek fedezetét Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata a mindenkori éves költségvetési rendeletében biztosítja.

(3) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában tiszteletdíj illeti meg – az elnök kivételével – a Tervtanács tagját mindazon napirendi pontok tekintetében, melyek tárgyalásán rész vett akár személyesen, akár online felületen.

(4) A tiszteletdíj mértéke tervtanácsi ülésenként bruttó 20.000,- Ft.

(5) A bíráló tiszteletdíja bírálatonként 20.000,- Ft.

(6) A tiszteletdíj kifizetésére negyedévente, a negyedévet követő harminc napon belül kerül sor a Tervtanács ülésén készült jegyzőkönyv, valamint a jelenléti ív alapján.

(7) A Tervtanács tagjaival a polgármester a feladat ellátására megbízási szerződést köt.

  1. Záró rendelkezések
  2. §

Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.

 

Dr. Feik Csaba

jegyző

Dr. Csőzik László

polgármester

 

A rendeletről a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Antunovits Antal

Igen

Csengeri Attila

Igen

Csépán István

Igen

Csornainé Romhányi Judit

Igen

Dr. Csőzik László

Igen

Farkas Gáborné Szalai Timea

Igen

Gasparik Gábor

Igen

Gyekiczki Márton

Igen

Harmat Ákos

Igen

Lengyel Péter

Igen

Lovász Attila

Igen

Révész Gabriella

Igen

Sándor Zoltán

Igen

Simó Károly

Igen

Szabó-Nagy László

Igen

Szűcs Gábor

Igen

Tetlák Örs

Igen

Való Viktor

Távol