2. NAPIRENDI PONT

 

 

Tárgy: Változtatási tilalom elrendeléséről szóló önkormányzati rendelet megalkotása

Előadó:           dr. Csőzik László polgármester

 

 

 

Dr. Csőzik László polgármester: Annyi szóbeli kiegészítést szeretnék tenni, hogy természetesen ezekre a főbb kérdésekre az új építési szabályzat fogja megadni a választ. Ez készül, a Város-Teampannon Kft. munkatársaival csináljuk, készítjük elő. A pontos dátuma annak, hogy ez mikor kerülhet elfogadásra nehezen megjósolható, de vélelmezhetően a jövő esztendő elején. Ezért, hogy megfékezzük a társasházépítési lázat, illetve, hogy kordában tartsuk a bevándorlási hullámot, ami borzolja a kedélyeket az egész városban - ”Érd megtelt.” jelszóval folynak közéleti viták arról, hogy szabad-e, lehet-e engedni a további népességbeáramlást - az új helyi építési szabályzat elfogadásáig változtatási tilalom elfogadására teszünk javaslatot. Ennek megnyitom a vitáját.


Simó Károly képviselő: A 2. számú választókerület egy konkrét példájával szeretném megkérdezni, illetve illusztrálni azt, hogy jelenleg milyen döntési helyzetben van a Közgyűlés. Kevesen vagyunk, de azért vagyunk jópáran, akik emlékszünk arra, hogy 2004-2006 között volt egy MSZP-SZDSZ-es városvezetés, akik azt a koncepció találták ki az akkori főépítész úr javaslatára - bizonyára emlékszik polgármester úr is -, hogy nagyvárost építünk. Emlékszünk, ez a bizonyos ”várfal koncepció”. Nem emlékszik polgármester úr, rég volt, 17 éve, érdekes a szelektív memória. Ennek a folyamatnak a vége 2006 júniusában volt, amikor született egy új HÉSZ. Ez a ”várfal koncepció” azt jelentette röviden összefoglalva, hogy lehetőleg épüljön minél több társasház. Például a Velencei úton a volt Benta TSZ területe is ekkor lett átminősítve. Egy helyi építési szabályzat készítése során mindig azzal a dilemmával szembesül a készítő, hogyha visszaminősít területeket, akkor nyilvánvalóan kártérítési kötelezettsége keletkezik az önkormányzatnak a tulajdonos irányába, aki korábban társasházat építhetett volna, most meg már nem építhet társasházat. A kérdésem az úgy szól, hogy tud-e bárki bármilyen garanciát arra adni, hogy ha igaz, amit polgármester úr mondott, hogy Érd megtelt és meg kell fékezni a társasház építéseket és nem kell beépülni, hogy ez az új HÉSZ, ami majd elkészül és amire hivatkozva, a törvény hivatkozással, hogy akkor be kell vezetni a változtatási tilalmat, amit nem lehet tudni, hogy 6 hónap, 8 hónap, 1 év, 2 év, csak annyit tudunk a törvény szerint, hogy maximum 3 év, hogy eddig az időszakig nemcsak a társasházak építése fog megállni, hanem hogyha mondjuk egy család vett 2 hónappal ezelőtt egy telket és szeretne építeni saját magának, az nem teheti meg. Azt gondolom, hogy mindig van a mérlegelési lehetőség. Hogyha ez az ára annak, hogy tényleg lépések történjenek, hogy előfordulhat, hogy néhány esetben nem tudnak építkezni, de a cél az az és meg is valósítható, akkor azt gondolom, hogy a változtatási tilalom az egy önkormányzat által gyakorolható jog, akkor nem szabad habozni, akkor meg kell hozni. Abban az esetben  - és hangsúlyozom, hogy csak abban az esetben -, hogyha tényleg a vége az, hogy akkor az új HÉSZ-ben igen komoly lépések vannak abban a tekintetben, hogy visszaminősítés történik nagy-nagy területeknél és a továbbiakban nem lehet társasházat építeni. Ha ez nem így van, tehát hogyha az új HÉSZ-ben is ugyanaz lesz, mint 2006 óta mindegyik HÉSZ-ben, ugyanazok az építési szabályok megmaradnak, akkor igazából ez a változtatási tilalom ez nem több, mint kommunikációs fogás, viszont lehet kárt okozni. Azt kérdezném, polgármester úr tud-e bármilyen garanciát adni arra, hogy az én választókerületemben, a 2-es választókerületben például azon a területen, ami 2006-ban át lett minősítve társasház építésre alkalmas területté - és ott már meg is jelent valaki, emlékeim szerint 120 lakást szeretett volna azon a területen építeni, de azt egy jogi folyamattal sikerült akkor megakasztani, de ez bármikor előfordulhat, - hogy amikor elkészül a HÉSZ, akkor ez meg fog változni.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Azért az elég érdekes kommunikációs fogás, ráfogni 20 évvel ezelőtti HÉSZ-re azt, ami történt, hiszen utána 13 évig vezettétek a várost, számos lehetőség lett volna arra, hogy ezt megfékezzétek, csillapítsátok. De ahelyett, hogy csillapítottátok volna, teljesen parttalanná tették. Az elmúlt 10-15 év az arról szólt, hogy a szomszéd telken 2 ember helyett 26-an kezdtek el lakni. A mellékutcák megteltek társasházakkal, Érd gyakorlatilag kis híján élhetetlenné vált. Az életminőség olyan mértékben romlott, hogy az valami elképesztő. Mindennek a csimborasszója egyébként, csak hogy illusztráljam, hogy nem a levegőbe beszélek, az például a 2019. februári HÉSZ módosítás volt, ami lehetővé tette azt, amit most látunk az Alsó és a Felső utcák által szegélyezett háztömbben, hogy teljesen kimaxolva a telkeket épülnek ezek a robosztus, 35 lakásos társasházak. Tehát arról beszélni, hogy ezt az azt megelőző városvezetés tette, az ő nyakába varrni, szerintem abszolút alaptalan. Ha a Fidesz képes volt arra például 2009-ben, hogy a Pécsi Vízműveket lerendezze, akkor kismiska lett volna ezt a kérdést megoldani. Ám nem tették, mert nem ez volt a cél, hanem kielégíteni a társasházépítési lobbi valamennyi igényét - azt gondolom. Ma itt tartunk, ma a lakosság azt akarja, hogy ezt állítsuk meg, ez teljesen egyértelműen érezhető minden fronton, az internetes közösségekben, az utcán beszélgetve az emberekkel, hogy valamit csináljunk, mert a város infrastruktúrája nem képes ellátni ezt a sok-sok beáramló, ideköltöző családot és magunkkal szúrunk ki, mert az ő életminőségük is romlani fog, meg a helybeliek életminősége is drasztikusan romlani fog. Természetesen az új HÉSZ-t azért csináljuk, azért tervezzük, azért hozzuk létre, hogy megálljt parancsoljon, lefékezze ezt a jelenséget amennyire csak lehet. Teljesen megállítani azt gondolom nem lehetséges, ez szakmai képtelenség volna, de szinte minden mutatónál, szinte minden fronton arra kaptak megbízást a mérnökiroda munkatársai, hogy hajtsák végre a megfelelő változtatásokat. Kártalanításnak és nem kártérítésnek hívják, a kártalanítás intézménye az, ami ennek útjában állhat. Hét év áll rendelkezésére egy tulajdonosnak, hogy a Kormányhivatalhoz forduljon. Az irány az teljesen egyértelmű, tehát hogy szabályozzuk és fékezzünk a beáramlást és Érdnek egy olyan új településrendezési eszközhalmazt kívánunk elfogadni, ami alkalmas lesz arra, hogy a legmodernebb, ráadásul ökologikus formában tudja a helyi építészet tovább folytatni a munkáját.

T. Mészáros András képviselő: Ezzel a változtatási tilalommal az a legnagyobb baj, hogy rossz alapadatokat és rossz kiindulópontokat használ. Polgármester úr azt állítja, hogy 2019 végétől, illetve 2020 elejétől rohamos a beköltözés és feltűnően változtak az építkezési szokások. A rohamos beköltözésnek a statisztika nem ad igazat, hiszen 1990 óta minden évben arra számíthattunk és azt sejthettük, hogy körülbelül 1.000 fő, kicsivel kevesebb, mint 1.000 fő fog beköltözni és ez igaz az elmúlt 5 esztendőre is, hogy minden évben körülbelül 1.000 fő költözött be. 2022-ben például 826 fő költözött be a városunkba. Természetesen ez is azt jelenti, hogy mindig növekszik a város lakossága. Ez egyébként az 1800-as évek óta jellemző Érdre, hogy soha nem csökkent, hanem mindig nőtt a lakosságszám, tehát nem egy csoda, nem egy újdonság, amin meg kellett lepődnünk. Ez az egyik rossz döntési pont, amire alapozva szeretnénk változást elérni. A másik pedig az, hogy a Főépítészi Csoport 2018 végén, 2019 elején kapott egy olyan megbízatást, hogy dolgozza ki azt a szabályozási rendet, amivel meg lehet akadályozni és az ellenőrzését könnyebbé lehet tenni annak a HÉSZ előírásnak, amely azt írja, hogy 1.000 négyzetméterig egy lakóegység építhető, 1.000 négyzetméter fölött pedig 2 lakóegység építhető egy-egy telekre. Érden jellemzően 1.000 négyzetméteresek a telkek, van természetesen ennél nagyobb is, de az meg ossza meg akkor a telkét. Igazából a szabályozás megvolt, az ellenőrzés mindig gyenge volt, ráadásul 2011-ben,  2012-ben volt egy drasztikus változtatás  - és ez országos szintű változtatás volt -, amikor döntés született, hogy 300 négyzetméter alatt nem szükségeltetik engedélykérés, csak bejelentési kötelezettség van a 300 négyzetméter alatti lakásépítésnél. Ennek gazdaságfejlesztő, illetve egyéb indokai voltak. A lényeg, hogy a nagyobb városok agglomerációjánál: Miskolcnál, Debrecennél, illetve Budapestnél ez egyfajta feszültséget okozott, amit természetesen a helyi önkormányzatnak, illetve a helyi hatóságoknak kellett volna kezelni. Rossz kiindulási alapról, rossz döntéseket hoz a helyi többség. A magam részéről ebben csak tartózkodni tudok, hiszen folytatni kellett volna a 2019-es munkát a Főépítészi Csoportnak. Sajnos annak a Főépítészi Csoportnak már nyoma sincs a Városházán, hiszen el lettek küldve, illetve elmentek maguktól sok esetben, ezért ez a munka megállt és 4 évig nem történt semmi. 4 évvel ezelőtt is pontosan tudtuk, 2006-ban is pontosan tudtuk, hogy a társasház építés fel fogja borítani azt a kertvárosias településszerkezetet, ami Érdet most is még vonzóvá teszi. Ellenben azok a szabálytalan építkezések, amik megtörténtek az elmúlt időszakban, tehát hogy 300 négyzetméteres, nem engedélyköteles lakásépítés esetén bizony olyan tervek készülnek, amelyek a későbbiekben 40-50 négyzetméteres lakásokat hoznak létre, magyarán a 300 négyzetméteres egylakásos joggal 4-5, adott esetben még akár 6-8 lakás is épül ugyanarra, az 1.000 négyzetméternél egy kicsivel kisebb telekre. Ezeket kellene az ellenőrzéssel és egyebekkel megállítani, amire eddig nem volt erőnk, ezután se lesz egyébként, bármilyen lesz a szabályozás, hogyha ez a része nem erősödik meg. Közben pedig elvették az építéshatósági jogkört és a Járáshoz került, illetve a Kormányhivatalhoz egyes részei és ettől kezdve még kevésbé van ráhatásunk erre a folyamatra és kevésbé tudjuk a saját érdekeket megfogalmazni. Ebben a pillanatban még azért azt is tudnunk kell, hogy van körülbelül 2.000-2.5000 üres telek, ennek egy része 1.000 négyzetméter alatti, egy része 1.000 négyzetméter körüli, másrészt pedig e fölötti. Az biztos, hogy a mostani HÉSZ kialakításában nagyon fontos lesz, hogy hogyan és miképp szabályozzuk. Az olyan apró-cseprő dolgokról meg már nem is akarok beszélni, hogy a Vt területeken bekövetkezett az, hogy irodát épített mindenki, meg vállalkozási helyeket próbáltak meg létrehozni, majd utána átminősítették lakássá és ennek a problémái is megnehezítik a dolgunkat. A harmadik feladat pedig, amire oda kellene figyelni, sajnálatos módon kötelező önkormányzati feladat, az ún. parkolásról való gondoskodás. Ez valamilyen oknál fogva önkormányzati feladat, pedig azt gondolom, hogy ez a magánszemély, a magántulajdonos feladata lenne, hogy oldja meg a saját tulajdonán és ne közterületen a parkolást. Időközben a gépkocsik száma ugrásszerűen növekedett. 2010-ben körülbelül 30.000 gépkocsi volt, most kb. 60.000 gépkocsi van a városban és ezek sajnos ott parkolnak kint az utcákon, hiszen a többség úgy építtette meg a családi házát vagy lakását, hogy nem ő gondoskodik, hanem a közterületen hagyja a gépkocsiját, amikor éjszaka parkolni kell. A Csaba utcán, Ürmös utcán 8 óra után végig kell menni, egy sávot lényegében elfoglalnak. Jó, hogy akkor már nincs akkora forgalom, mert mindenki az út szélén parkol. Gondolom, hogy vannak más utcák is ebben a helyzetben. Erre változtatási tilalmat elrendelni csak azzal a bátorsággal szabad, amit Simó Károly is fölvetett, hogy nagyon erős garanciákat kell arra vállalni, hogy a parkolási rendet, a beépítési lehetőségeket, illetve egyáltalán a szabályozását kell létrehozni, ami a 2.000 üres teleknek a beépítését lehetővé teszi, hiszen ez egy tulajdonjog korlátozás, talán a legerősebb jognak egyfajta helyi korlátozása, aminek aztán gazdasági következményei is lesznek. Kevesebb lesz például a helyi építési adó. Ezt is látnunk kell, amikor eldönti a többség. Mi a magunk részéről ebben a tekintetben csak tartózkodni tudunk.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Köszönöm szépen frakcióvezető úr, sok kérdésben úgy érzem, hogy hasonló a megközelítésünk, ami elmaradt az elmúlt évtizedben, azt most megkíséreljük rendezni.


Dr. Bács István képviselő: Három irányból közelíteném meg ezt a kérdést. Az első az, hogy polgármester úr és Simó Károly teljesen másról beszéltek az előbbi felszólalásukban. Polgármester úr a városközpont városközpontiasodását kérte számon, Simó Károly viszont a Velencei út és a Mérnök utca közötti tömböt kérte számon, ahol volt talán még a 120-nál is nagyobb beépítési terv egyébként régen. Ezt az akkori önkormányzatnak valamelyest kompromisszummal sikerült megtörnie úgy, hogy magát a tömböt megfelezte és a Mérnök utcai részre egy alacsonyabb beépítést tett lehetővé. Ez senkit nem gátol meg abban, és biztos emlékszik polgármester úr Farkas Zsuzsára, az MSZP polgármesterjelöltjére, aki a CASON Mérnökirodának volt az egyik ügyvezetője – örömmel tudatom, hogy a Mérnök utca 12-ben, a CASON telkén idén jogerős építési engedélyt szerzett egy több mint 50 lakásos társasház. Kíváncsi vagyok, a Mérnök utcai lakosok mit fognak hozzá szólni. A másik pedig, hogy abban egyet tudunk érteni mindkét polgármester úrral, hogy itt a gond szerintem nem az engedélyhez kötött, jogszabályokat betartó építkezés, hanem az a rengeteg ,,többlakásos társasház” - amiknek a magas száma egyébként a rezsiválság kapcsán ki is bukott -, ezek a szabálytalanul egy lakást többé osztó beruházások, amikre nincsen építési engedély, nincsen egyszerű bejelentéses eljárás és ezeket kellene valahogy megfogni már 6 éve, mert körülbelül akkor kezdődött el, 2018 tájékán ez a láz. Tudom, hogy mekkora hatalmas munkája volt ez a Főépítészi Csoportnak. Nem tudom, hogy ez a hatalmas munka azóta folyik-e, de egy-egy eljárás irdatlan jogi tudást igényelt tőlük, hogy alá tudják támasztani, hogy miért akasztják ezt meg. Mindazonáltal azt mondom, hogy magával a rendelettel kapcsolatban is van kifogásom, még hogyha olyan szinten egyet is értenék vele, hogy ezeket a teljesen szabálytalan beépítéseket meg kell akadályozni. A rendelettel nekem az a gondom, hogy a rendelet hatálya nem terjed ki azokra az önkormányzat által megvalósított vagy általa támogatott változtatásokra, amelyek közérdekű célra irányulnak vagy közérdekű célt tartalmaznak. Ez szerintem megfoghatatlan, mert ki fogja meghatározni azt, hogy melyek a közérdekű célok, illetve, hogy az önkormányzat ezek közül miket támogat? Polgármester úr egy személyben fogja meghatározni, hogy Gipsz Jakab építkezhet vagy Gipsz Jakab nem építkezhet? Vagy ez egy önkormányzati rendelet és akkor minden egyes Gipsz Jakabot be fogunk majd hozni a testület elé, hogy döntsünk róla? Szerintem ez nem jó. A másik, hogy a rendelet az Lk és Vt övezetekbe tartozó ingatlanokra terjedt ki. Mi van a falusias lakóövezettel? Az nem Lk övezet. Például Ófalu ebből akkor kimarad? Ez lenne a kérdésem. Visszatérve a 1. § (2) bekezdésére, az önkormányzat nem valósít meg semmit, legfeljebb az ÉKFI valósít meg az önkormányzat nevében, de minden egyes olyan projekt, ami ki van adva, az építésjogi szempontból az önkormányzat mint megrendelő és a kivitelező mint megvalósító fog ezekben a kérdésekben fellépni. Ezzel ezért nem értek egyet, mert ez olyasmi megfogalmazás, hogy változtatási tilalmat rendelünk el azoknak az embereknek a telkére, amik nem az önkormányzat tulajdonában vannak. Ez egy negatív diszkrimináció. Ezt fordítva is fel lehet fogni. Nem csak úgy, hogy az önkormányzatot kivesszük belőle, hanem hogy az önkormányzat kivételével mindenki, és egyébként a polgármester úr vagy a Közgyűlés eldöntheti, hogy a te telked az tetszik, mert te építesz 2 orvosi rendelőt, te viszont csak 2 szépségszalont építesz a 10 lakásod mellé, a tiédet pedig nem engedélyezzük. Szerintem ez nem feltétlen állja ki az idő próbáját, bár a magyar jogrendet ismerve meg az igazságszolgáltatást, ez már réges-régen meg fog szűnni, ha másnál nem, a törvény erejénél fogva, mire ez végigmenne egyáltalán bárhol is.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Úgy gondolom, hogyha lesz Gipsz Jakab, akkor az ide be fog jönni, tehát a Közgyűlés fog róla tárgyalni, de nem is tudok most hirtelenjében erre olyan példát mondani, ami reális lenne.

 

Varga Illés Levente, a Környezetvédelmi Osztály vezetője: Két dolgot kell hozzátenni. Az egyik az, hogy a tömeges építést kell tudni megfékezni az új szabályozásig, a falusi lakóövezetben ez nem áll fönn. Ott ami kialakult, az továbbra is élhet, ha ott valamit átalakítanak, az igazán nem tesz és ad hozzá igazán a kapacitásproblémákhoz. A másik kérdés pedig az, hogy ez a legalsó, egyes nyomászónában van, ahol eleve nincsenek ilyen kapacitásproblémák jelenleg.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Tehát akkor nem tartozik a hatálya alá.


Simó Károly képviselő: Feltettem egy egyszerű kérdést polgármester úr, amire nem válaszoltál. Az volt a kérdésem, hogy a Velencei úton garantálható-e, hogy az új HÉSZ-ben változás lesz a szabályozásban. Érdekes volt az is, hogy valahogy ilyen fura amnézia jött elő, hogy a 2006 előtti dolgokra nem emlékszel, pedig azt gondolom, hogy a városfejlesztésben 17-20 év, az nem olyan idő, amire ne lehetne emlékezni. Nyilván látszik, hogy ez egy kommunikációs fogás. Mikor volt 2006, ki emlékszik már arra? Különben is ki gondolná, itt volt közben még néhány év és akkor nyilván rá lehet kenni mindent az elmúlt évekre. Azt gondolom, hogy igen, a gyökerek, az ami ma jelenleg Érden van, az, hogy társasházak épülnek ilyen tömegben, az a 2004-2006-os, szerintem elhibázott döntések eredménye. Akkor nagyon sokan felhívták a figyelmet arra, hogy ezek a társasházépítések nemcsak építészeti jellegű kérdések, hanem szociológiai jellegű kérdések is. Akkor nevetve lett lesöpörve és nyugodtan elő lehet venni az akkori újságokat, az akkori jegyzőkönyveket, az akkori szórólapokat. Nekem megvannak, amiben az volt benne büszkén, hogy nagyvárost építünk. Itt vagyunk, nagyváros vagyunk. Azt a kérdést teszem fel ismét, hogy ez a változtatási tilalom elrendelése segít-e abban, hogy megállítsa ezt a folyamatot vagy nem? Erre nem kaptam olyan egyértelmű és megnyugtató választ. Elodázni lehet, hogy elodázza, azt gondolom egyébként, hogy a 2024-es önkormányzati választás előtt pontosan egy hónapig fog tartani ez a változtatási tilalom és utána ugyanott fog folytatódni minden, merthogy polgármester úr nem volt hajlandó arra kérdésre válaszolni, hogy lesz-e változtatás a szabályozásban például a Velencei úton a Mérnök utca irányában és még nagyon sok ilyen területet tudnánk felsorolni. Egyébként egyetértek ezekkel a kérdésekkel, ezekkel a felvetésekkel, nagyon sokan azt gondolják, hogy nem helyes az, hogy ott, ahol eddig 1 vagy 2 lakást lehetett építeni, most hirtelen 6-8-12 lakások nőnek ki. Abszolút egyetértek ezzel, de ez a mai döntés, hogyha nincs garancia arra, amit kérdeztem, hogy változni fog-e, akkor ez nem oldja meg ezt a helyzetet.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Elég egyértelműen fogalmaztam. Az a cél, hogy megállítsuk a beáramlást. Az összes lakópark építési megkeresésre határozott nemet mondtam fent a levendulásban. A Velencei útiak szerintem hozzám el se jutottak. Egyébként meg lett üzenve mindenkinek, hogy nincs tárgyalás ilyen dolgokról, amíg nincs új HÉSZ. Az új HÉSZ-nek pedig az a feladata, hogy moderálja és a lehető legalacsonyabb mértékre szorítsa a népességnövekedést. Úgy gondolom, hogy ezt várja el a társadalmunk, jelentős szigorítást, keménységet várnak el. Az építésfelügyelet frontján nem tudott ez teljesülni, hiszen megszűnt az építésügyi engedélyeztetés folyamata. A bejelentési kötelezettség dominálta Érden a házépítéseket. Elvették tőlünk az építésügyi hatóságot, nagyon kevés jogkörünk maradt. A HÉSZ az igazi nagy szabályozási eszköz, ezen keresztül tudjuk érvényre juttatni az akaratunkat, úgyhogy képviselő úr lehet csűrni, csavarni, meg olyan premisszákra építeni szerintem téves konzekvenciákat, amelyeket nem gondoltam. Nagyon kemény szigorításpárti vagyok e tekintetben és ezt a mandátumot kapta meg a Város-Teampannon Kft. is, hogy ebbe az irányba menjen el. 2006-ra csak ingattam a fejemet. Arra emlékszem, hogy a kampány jelszavam egy nagyon reális, szerény kampányjelszó volt, úgy hangzott, hogy komfortos kertvárost és nem úgy, hogy nagyvárost építünk. Azt hiszem, ez tükrözte az akkori valóságot is. Dr. Bács István képviselő úrnak adom meg a szót egy mondatra.


Dr. Bács István képviselő: Falusias lakóövezet van például a Csér, Csíz, Cinke, Cankó, Bagoly, Bíbic, Deák Ferenc, Martinovits Ignác, Zrínyi Miklós utcák környékén is. Nem tudom, hogy mennyire lett ez az egész ebben a tekintetben átgondolva, úgyhogy kérdezném ismételten, hogy például a Csér, Csíz, Cinke, Cankó, Bagoly, Bíbic utcák környékén ez nem okoz-e gondot? Az önkormányzati rendelet hatályba lépésére kérdeznék rá, ez július 15-e. Ez azt jelenti, hogyha július 15-éig bárki megnyitja az építési naplóját - nem kell semmit sem csinálni, csak meg kell nyitni, - akkor gond nélkül építkezhet a hátralevő időben. Azt szeretném kérdezni, hogy mi az oka, hogy ez 18 nap múlva fog bekövetkezni és miért nem minél hamarabb, tehát miért húzzuk el eddig? Kik azok, akiknek még kell egy-két hét arra, hogy megszerezzék az engedélyeket? Azt tudjuk, hogy a Mérnök utcában az 50 lakásos társasház az már sínen van. Kérdezném, hogy mi a helyzet a többivel?

 

Dr. Csőzik László polgármester: Nem hallottam erről, ezt most tőled hallom először. Fogalmam nincs, hogy miről beszélsz, de utánanézünk. Egyébként márciusban meghirdettem a helyi médiában, a Facebook oldalamon is, a rádióban és mindenhol elmondtam, hogy május-június hónapban nagy valószínűség szerint változtatási tilalmat rendelünk el. Aki akart, az tudott alkalmazkodni ehhez a helyzethez, tehát nem ezen a 18 napon múlik, de a hatálybalépés vonatkozásában megadom a szót jegyző úrnak.


Dr. Feik Csaba jegyző: Az oka maga a jogalkotási törvény, hogy a rendeletnek megfelelő időt kell biztosítania a kihirdetése és hatálybalépése között, ennyi a konkrét oka. Egy ilyen súlyú rendeletnél azért egy ekkora időszakot illik biztosítani, nyilván döntés kérdése.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Szerintem ez pont arra jó, hogyha valaki olyan élethelyzetben van, hogy például hitelt vett fel, most akar építkezni, ez a két hét rendelkezésre áll, hogyha nem hallotta volna a polgármesteri nyilatkozatokat, amit egyébként elég intenzíven nyomtunk a médiában, mindenhol, hogy akkor rezonáljon erre a döntésre. Az olyan esetek, hogy most kiszúrunk valakivel, mert háromnegyed évig nem tud építkezni, akkor ily módon kezelhetők. Július 15-étől kezdve nem lehet folytatni ezt a tevékenységet, a korábban megkezdettek azok elvégezhetők. Ha az falusias, akkor falusias. Felteszem szavazásra a rendeletalkotást.

 

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett rendelet tervezet:

„TERVEZET!

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

.../2023. (VI.28.) önkormányzati rendelete

változtatási tilalom elrendeléséről

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 21. § (1) bekezdésben és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

  1. §

(1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III.31.) önkormányzati rendelet szerint kertvárosias lakóterület (Lke) és településközpont (Vt) övezetekbe tartozó ingatlanokra terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki azokra az önkormányzat által megvalósított vagy általa támogatott változtatásokra, melyek közérdekű célra irányulnak vagy közérdekű célt tartalmaznak.

  1. §

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 255/2021. (XI.25.) határozatával megkezdett új helyi építési szabályzat készítésének időszakára, településrendezési feladatai megvalósulásának biztosítása érdekében a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanokra változtatási tilalmat rendel el.

  1. §

Ez a rendelet 2023. július 15-én lép hatályba.

  1. §

Ez a rendelet a 2. § szerinti új helyi építési szabályzat hatálybalépésének napján, de legkésőbb jelen rendelet hatályba lépését követő három év elteltével hatályát veszti.

Dr. Feik Csaba

jegyző

Dr. Csőzik László

polgármester”

 

 

 

 

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének jelenlévő 18 tagja – minősített többséggel – 11 igen szavazattal, 1 nem szavazattal és 6 tartózkodással az alábbi rendeletet alkotta:

 

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

23/2023. (VI.29.) önkormányzati rendelete

változtatási tilalom elrendeléséről

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 21. § (1) bekezdésben és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

  1. §

(1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III.31.) önkormányzati rendelet szerint kertvárosias lakóterület (Lke) és településközpont (Vt) övezetekbe tartozó ingatlanokra terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki azokra az önkormányzat által megvalósított vagy általa támogatott változtatásokra, melyek közérdekű célra irányulnak vagy közérdekű célt tartalmaznak.

  1. §

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 255/2021. (XI.25.) határozatával megkezdett új helyi építési szabályzat készítésének időszakára, településrendezési feladatai megvalósulásának biztosítása érdekében a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanokra változtatási tilalmat rendel el.

  1. §

Ez a rendelet 2023. július 15-én lép hatályba.

  1. §

Ez a rendelet a 2. § szerinti új helyi építési szabályzat hatálybalépésének napján, de legkésőbb jelen rendelet hatályba lépését követő három év elteltével hatályát veszti.

 

 

dr. Feik Csaba

jegyző

dr. Csőzik László

polgármester

 

 

A rendelet-tervezetről a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

 

Andrasek Mónika

Igen

Antunovits Antal

Tartózkodik

Dr. Asztalos Éva

Igen

Dr. Bács István

Tartózkodik

Balla Imre

Igen

Csépán István

Igen

Csornainé Romhányi Judit

Igen

Dr. Csőzik László

Igen

Demjén Attila

Tartózkodik

Fülöp Sándorné

Tartózkodik

Gál Alex

Igen

Gregus László

Igen

Lengyel Péter

Igen

Simó Károly

Tartózkodik

Szűcs Gábor

Igen

Tekauer Norbert

Nem

Tetlák Örs

Igen

T. Mészáros András

Tartózkodik

 

 


Dr. Csőzik László polgármester: Az, hogy tartózkodások is születtek, azért arra utal szerintem, hogy nem vagyunk annyira távol gondolkodásban egymástól. A probléma az feszíti Érdet, és nem is beszéltünk a vitában arról, amit az előterjesztés kidomborít, hogy a közműkapacitások hiánya, illetve véges száma is indokolja ezt a változtatási tilalmat, döntően az  ivóvíz és a csatorna.