Rendeletalkotási javaslat Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat 2025. évi költségvetéséről

 

Tisztelt Közgyűlés!

 

Könnyen lehet, hogy Érd Megyei Jogú Város történetében a rendszerváltás óra eltelt időszak legnehezebb esztendeje lesz 2025. Az elmúlt hat év sorozatos, az önkormányzatokat sújtó központi megszorításai és elvonásai, az évek óta igencsak magas, az év elején ismét megugró Európa-rekorder infláció, az áremelkedéseket nem követő, a kötelező önkormányzati kiadások alig 36 százalékát fedező állami normatívák elégtelen volta, a 60%-kal, 514 millióra forintra megemelt – normatíváinkból levonásra kerülő – szolidaritási hozzájárulás, a helyiiparűzésiadó-többletünk átcsoportosítása a Versenyképes Járások Programba, lehetetlen helyzetbe hozza az agglomeráció és a vármegye legnagyobb, egyben legnépesebb városát, Érdet.

 

A Kormány az ország elmúlt években tapasztalható stagnáló gazdasági helyzetéből eredő negatív fiskális hatásokat részben az önkormányzatok büdzséjéből próbálja fedezni. Tavaly a magyar gazdaság technikai recesszióba került, az ipari termelés még decemberben is 5,3 százalékos esésben volt, a 2024-es infláció 3,7 százalék volt, hogy idén év elején 5,5 százalék fölé rugaszkodjon. Közel két éve egyetlen gazdasági mutatót sem sikerül az országos költségvetés megalkotásakor előre jól megbecsülni, így aztán a költségeket is folyamatosan alábecsülik. Eközben Magyarország jelentős uniós támogatásoktól esik el.

 

Érd Megyei Jogú Város helyzete speciális, minket a központi elvonások hatványozottan érintenek. Mindenekelőtt óriási az infrastrukturális elmaradottságunk. Az elmúlt száz évben a mindenkori városvezetés soha nem tudta érvényesíteni a városfejlesztés azon aranyszabályát, hogy csak olyan mértékben engedhető a betelepülés, hogy azt a közművek kiépítése, az úthálózat fejlesztése le tudja követni, az önkormányzati szolgáltatások minősége ne csökkenjen, lehetőleg emelkedjen. Sajnos a város mellékútjainak 45%-a még mindig burkolatlan, pedig az utóbbi évek aszfaltozási programja jelentős előrelépést hozott. Adóerőképességünk még mindig alacsony. Összevetésül: a több mint 74 ezer állandó lakosú Érdnek tavaly 4,9 milliárd helyiiparűzésiadó-bevétele (hipa) volt, miközben a harmadakkora, 29 ezer fős Budaörsé meghaladta a 10 milliárd forintot. Ráadásul Érdnek nemcsak 514 millió forint szolidaritási hozzájárulást, hanem ezen felül a hipa-bevételeiben esetlegesen képződő többletet, amelyet a később említett okok miatt nem tervezünk be a költségvetésbe, is be kell fizetnie a Kormány által indított, a közigazgatási és területfejlesztési miniszter és a vármegyei közgyűlés elnöke által felügyelt Versenyképes Járások Programba. Sokat elárul a központi szabályozás, a kormányzati gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságáról, hogy a helyi költségvetésünk készítésekor még nem voltak nyilvánosak a Versenyképes Járások Program részletszabályai, pedig azok erősen érintik költségvetésünk bevételi oldalát.

 

Érd 2025. évi pénzügyi helyzetről a legtöbbet két szám árul el. Miközben Érd Megyei Jogú Város 6.764.198.128 forint működési támogatásban (normatíva) részesül, a törvény által megszabott kötelező feladatok teljesítésére hozzávetőlegesen 18–19 milliárd forintot szükséges fordítani. Mindez azt jelenti, hogy az összes adóbevételünket a kötelező feladatok ellátására kell fordítanunk. Ez mindennél jobban megmutatja, mennyire torz szerkezetű az önkormányzat finanszírozása, egyben felveti azt a kérdést is, hogy ha egy önkormányzati pénzügyi mozgástere annyira beszűkül, hogy nem marad lehetősége saját beruházásokra, fejlesztésekre, a megtervezett projektek között nem priorizálhat, teljesen mozgástér nélkül marad, beszélhetünk-e még önkormányzásról, lokális autonómiáról, helyben hozott döntésekről.

 

***

 

Az önkormányzat 2025. évi költségvetéséről szóló rendelet megalkotásának szükségességét a jogalkotásról szóló 2010. CXXX. törvény 18. §-ára figyelemmel, részletesen az alábbi okokkal és célokkal indokolom:

 

Általános indoklás

 

Az Országgyűlés 2024. december 20-án fogadta el a Magyar Köztársaság 2025. évi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvényt. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (3) bekezdése alapján a jegyző által előkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15-ig terjeszti be a képviselő-testületnek.

 

A 2025. évi költségvetési rendelethez kapcsolódóan Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése költségvetési koncepciót nem alkotott, tekintettel arra, hogy annak elkészítésére jogszabályi előírás nem kötelezi az önkormányzatot, továbbá a tervezést megalapozó költségvetési törvény a korábbi években megszokotthoz képest jóval később, a közgyűlés decemberi ülését követően került elfogadásra.

 

A Közgyűlés a 2024. decemberi ülésén elfogadta Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2025. évi átmeneti gazdálkodásáról szóló rendeletet, amely a 2025. évi költségvetési rendelet elfogadásáig az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos keretszabályozást biztosítja.

 

A 2025. évi költségvetési rendelet-tervezet az előző évekhez hasonlóan korrigált bázis szemlélet megtartásával, a Közgyűlés által korábban hozott döntéseket, vállalt kötelezettségeket figyelembe véve készült.

 

A költségvetési rendelet szerkezeti felépítését, valamint a kötelező tartalmi elemeket a következő jogszabályok rögzítik:

 

a, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.), valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) számú kormányrendelet (Ávr.);

b, Magyarország központi költségvetéséről szóló évi XC. törvény;

c, Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stabtv.);

d, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (Mötv.);

e, az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 31.) kormányrendelet;

f, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) kormányrendelet.

 

A költségvetési rendelettervezet a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően kormányzati funkciónként, rovatrend szerinti megbontásban tartalmazza a 2025. évre tervezett bevételi és kiadási előirányzatokat az önkormányzat, a polgármesteri hivatal és intézmények megbontásban, elkülönítve a kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatokat.

A költségvetési rendelet mellékletét képező, számszaki adatokat tartalmazó táblázatok szerkezeti felépítése az előző évekhez képest nem változott: a tervezés a 2025. évben is a Forrás Net rendszer költségvetés tervezési modulja alkalmazásával történt.

 

A számviteli adatszolgáltatási követelmények aktuális előírásainak figyelembe vételével a 2025. évi rendelet-tervezet előirányzatait forintban határoztuk meg.

 

A bevételek tervezése során figyelembe vettük a feladatfinanszírozási (normatív) bevételek költségvetési törvényben rögzített fajlagos összegével kalkulált normatíva forrást, a pedagógus béremelésre tekintettel biztosított bevételnövekményt és a szolidaritási hozzájárulás kormányrendeletben rögzített összegét, mint csökkentő tételt. Az iparűzési adóbevételi többlet elvonásával nem számolunk, mivel az idei évre a gazdasági recesszió és a vállalkozások prognosztizált gazdálkodási adatai alapján a tavalyi évihez képest bevételtöbblettel nem számolunk. Az adóbevételek tervezésével és az iparűzési adóbevétel elvonása szabályozásával kapcsolatos információkat az előterjesztés 2. melléklete tartalmazza.

 

A kiadási oldalon az elmúlt évi pénzforgalmi teljesítésekhez képest az idei évben is kedvezőtlen hatásként fog mutatkozni az inflációból és a forint gyengüléséből fakadó áremelkedési hatás, amelyet azonban csak kis mértékben tudtunk figyelembe venni az előirányzatok tervezése során.

 

A tervezés során figyelemmel kellett lennünk az Mötv. 111. § (4) bekezdésében, valamint az Áht. 23. § (4) bekezdésében foglalt előírásokra is, amelyek alapján az önkormányzat költségvetésében külső finanszírozású működési hiány nem tervezhető.

 

Az idei évi költségvetési tervezést alapvetően meghatározta az a körülmény, hogy sem a normatíva, sem a helyi adóbevételek vonatkozásában nem számolhatunk a tavalyi évihez képest realizálható olyan többletbevétellel, amelyhez nem kapcsolódik kötelezően tervezendő kiadási tétel is. Ebből adódóan törekedtünk arra, hogy a kiadásokat is a tavalyi teljesítési szinten tervezzük. Természetesen ez bizonyos rovatok esetében (pl. bérkiadások) nem volt alkalmazható tervezési módszer, viszont a szűkös pénzügyi lehetőségekre tekintettel a beterjesztett rendelet jóval kevesebb forrást tartalmaz az önként vállalt feladatok teljesítésére. A civil szervezetek, sportegyesületek támogatása, a polgármesteri keret és a közösségi költségvetés kerete nem szerepel a beterjesztett költségvetésben. A kiadások ilyen mértékű és módszerű csökkentésére a korábbi években még nem volt példa.

 

A kormányzati kommunikációban olvashattunk a Versenyképes járások elnevezésű programról, amelyről azonban az általános elveket tartalmazó 1446/2024. (XII. 30.) kormányhatározaton kívül semmilyen konkrét információ nem áll rendelkezésre, amelyre alapozva a rendelet tervezetben bevételt szerepeltethetnénk.

 

A rendelet tervezetben minden igyekezetünk ellenére sem sikerült biztosítani a bevételek és a kiadások közötti egyensúlyt, így az idei évben is szerepel a bevételek között a hiány kiküszöbölése céljából működési támogatási bevétel, amelynek összege 1.629.298.209 forint.

 

A rendelettervezet 600 millió forint beruházási hitelt tartalmaz, amely a Stabtv. 10. § (3) bekezdés cc) pontjában foglalt rendelkezésnek megfelelő módon, hat fejlesztési projekt területet érintő, fejlesztési célonként 100 millió forint beruházási hitelforrásként épül be a költségvetésbe (lásd előterjesztés 2.7. pontja). A hitelek lehívásához szükséges szerződések a tavalyi év folyamán kerültek aláírásra, de lehívás a tavalyi évben nem történt.

 

A 2023. év folyamán felvett beruházási hitelek (4x100 millió forint) idei évi törlesztőrészleteként 50 millió forint szerepel a költségvetési rendelet-tervezetben.

A számlavezető pénzintézet a korábbi évekhez hasonlóan az idei évben is biztosít folyószámlahitelt az önkormányzat részére a likviditás év közbeni folyamatos megőrzése céljából. A számláinkat vezető OTP Bank a tavalyi évivel megegyező összegű, 1.800.000.000 forint keretösszeget bocsátott az önkormányzat rendelkezésére, amelyet a gazdálkodási előírásoknak megfelelően 2025. december 31-ig vissza kell fizetnünk a pénzintézet részére.

 

A finanszírozási kiadások között szerepel a 2025. évi normatíva 2024. decemberi folyósítású megelőlegezési összege 231.217.186 forinttal. Az összeg a 2025. évben folyósítandó normatíva összegből kerül majd levonásra, erre tekintettel szerepel a kiadások között.

 

A költségvetési rendelet-tervezetben a 2024. évi maradványból 2.651.943.315 forint összeg szerepel. A 2024. évi maradvány a zárszámadás elfogadását követően, a 2025. évi költségvetési rendelet 1. számú módosítása alkalmával épül be teljes és pontos összeggel a költségvetésbe.

 

Az önkormányzat költségvetése

 

Az önkormányzati törvény és az Áht. alapján az önkormányzat bevételeit képezik a központi költségvetésből származó bevételek, a helyi adó bevételek, a pályázati támogatások, továbbá a vagyongazdálkodás bevételei.

 

2.1. Központi költségvetésből származó támogatások

 

Az önkormányzat központi költségvetési bevételeit a 2013. évben bevezetett feladatfinanszírozási rendszer keretében kapja, amely az alábbi jogcímeken biztosítja a támogatásokat a kötelezően ellátandó feladatokhoz:

 

1. önkormányzati hivatal működésének támogatása;
2. település-üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás;
3. köznevelési és gyermekétkeztetési feladatok;
4. szociális feladatok.

 

A központi költségvetésből származó bevételek összege a rendelet-tervezetben a Magyar Államkincstár által az önkormányzat rendelkezésére bocsátott értesítő alapján került tervezésre. Az ellátandó feladatokhoz biztosított támogatásokat (normatívát) – összehasonlítva az előző években biztosított forrásokkal – az alábbi táblázat mutatja be:

 

Jogcím megnevezése	2024	2025	Változás 2025/2024
	forint	forint	%	Összeg
A települési önkormányzatok működésének általános támogatása	1 717 146 910	1 778 536 230	103,58%	61 389 320
A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása	2 536 790 822	2 895 430 488	114,14%	358 639 666
Szociális feladatok támogatása összesen	894 221 274	897 262 445	100,34%	3 041 171
Bölcsődei feladatok támogatása	414 949 554	416 064 000	100,27%	1 114 446
A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása	700 025 752	677 861 219	96,83%	– 22 164 533
A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása	160 856 331	161 464 906	100,38%	608 575
Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás	– 328 893 710	– 514 000 000	156,28%	– 185 106 290
Összesen	6 095 096 933	6 312 619 288	103,57%	217 522 355

 

A táblázat adataiból látható, hogy csak az óvodai feladatok ellátására kapott normatíva növekedett jelentősebben. Kis mértékben emelkedett a hivatal tevékenységének finanszírozása, az egyéb feladatok finanszírozása csökkent, vagy a tavalyi évinek megfelelő összegű.

 

Részletesebben megvizsgálva a támogatásokat, a következőket láthatjuk:

 

A települési önkormányzatok működésének általános támogatása jogcímen támogatott feladatok közé tartozik az önkormányzati hivatal támogatásán túlmenően a közutak, zöldterület, temető- és közvilágítási kiadások támogatása.

 

Az önkormányzati hivatal támogatási összegének 3,58%-os emelése nem éri el a minimálbér/garantált bérminimum emelési mértékét és az általános inflációs mértéknél is alacsonyabb, körülbelül a bér- és járulékkiadásokra elegendő. A feladatok ellátásához szükséges eszközök, szolgáltatások, az elavult hivatali épület egyre növekvő rezsi- és karbantartási kiadásai nem finanszírozhatók belőle.

 

A települési önkormányzatok működésének általános támogatása jogcímen támogatott egyéb feladatokra a tavalyi évhez képest lényegében változatlan összegű támogatást kapunk, annak ellenére, hogy az ellátásához szükséges üzemanyag-, bér-, egyéb anyagok, szolgáltatások kiadásai a tavalyi évhez képest jelentősen emelkedtek.

 

A köznevelési feladatok finanszírozása, amelynek keretében az önkormányzat az óvodai nevelést látja el, láthatóan kedvezőbben alakult az egyéb feladatok támogatásához képest. Ha részletesen megvizsgáljuk a támogatásokat, akkor azonban már nem ilyen kedvező a kép. Az óvodai feladatok ellátására összesen 358,6 millió forinttal kapunk többet az előző évhez képest. A többlet-támogatásból 341,6 millió forint a 2023. évi LII. törvény (Státusztörvény), valamint annak végrehajtásához kapcsolódó kormányrendelet, továbbá a 453/2024. (XII. 30.) kormányrendelet által szabályozott tanárbéremelésre fordítható, másra nem költhető. Az említett jogszabályok a foglalkoztatott óvodapedagógusok bérének tavaly decemberihez képest átlagosan 21,2%-os, kötelezően végrehajtandó béremelését írják elő.

 

A forrás csak óvodapedagógus béremelésre fordítható, amellyel kapcsolatban a következő a probléma: A korábbi éveket jellemző, viszonylag alacsony bérszínvonal miatt az óvodai ágazatból jelentős munkaerő elvándorlás történt más ágazatokba, amelynek következtében a finanszírozott 187,6 óvodapedagógus helyett óvodáinkban csak 106 óvónő dolgozik. A hiányzó létszámot NOKS (nevelési- oktatási tevékenységet segítő) dolgozókkal töltjük fel, mivel óvodapedagógus jelentkező az emelt bérek ellenére sincs a hirdetett álláshelyekre. Emiatt a finanszírozott 109 főhöz képest 167,5 fő NOKS dolgozót foglalkoztatunk óvodáinkban, akik bérére azonban az említett támogatás nem használható fel. A finanszírozotthoz képest foglalkoztatott többlet létszám bérét tehát saját forrásból kell biztosítanunk. Az önkormányzat részére megállapított normatíva összegből az előzőekben vázolt okok miatt 511 millió forint nem használható fel, amely összeget az eredeti költségvetésben a céltartalék soron szerepeltetünk.

 

Ugyanilyen probléma merült fel a tavalyi év folyamán, amelyre tekintettel az idei évben jelentős összegű normatíva visszafizetési kötelezettség fog felmerülni a tavalyi évi normatíva elszámolását követően, várhatóan március hónap folyamán. Ennek pontos összege a kincstári beszámoló (KGR rendszerben teljesített beszámoló) elkészítését követően fog ismertté válni.

A szociális feladatok támogatása összességében az emelkedő kiadások ellenére csaknem 1,5 millió forinttal csökkent. A kapott támogatások között szerepelt a korábbi években a települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak egyéb támogatása, amelyre 2024. évben 46,6 millió forintot kaptunk. Erre a feladatra az idei évben egyáltalán nem kapunk támogatást, amely annyit jelent, hogy a szociális rendeletünkben foglalt ellátásokra tekintettel keletkező kiadásainkat, amelynek tervezett összege az idei évben 300 millió forint, teljes egészében saját forrásból kell kifizetnünk.

 

A bölcsődei ellátások kiadásainak finanszírozása összesen 1,1 millió forinttal emelkedett. A bölcsődei foglalkoztatottak közül a kisgyermeknevelőket érinti az óvodai ellátással összefüggésben említett Státusztörvény és a kötelező béremelés. Erre tekintettel 71 millió forint többlet-támogatást kapunk, viszont az üzemeltetési támogatások összesen 69,8 forinttal csökkennek a tavalyi évhez képest.

 

A legproblémásabb terület a közétkeztetés kérdése, amelynek finanszírozására 22,1 millió forinttal kevesebbet kapunk az idei évben, mint tavaly, miközben a közétkeztetési szolgáltató 7%-os díjemeléssel terheli az idei évünket. A közgyűlés a januári ülésen döntött a közétkeztetésben résztvevők által fizetendő térítési díjak 12%-os emeléséről. A döntéshez készült előterjesztésben részletesen olvashatunk a közétkeztetés idei évet (is) érintő finanszírozási problémájáról.

 

A kulturális feladatokra kapott 161 millió forint normatíva többlet szintén nem fedezi a töredékét sem a kulturális kiadásainkkal kapcsolatosan felmerülő, csökkentett programterv ellenére felmerülő kiadástöbbletet.

 

A normatív támogatásainkból levonandó tételként jelentkezik a költségvetési törvényben szabályozott szolidaritási hozzájárulás összege, amely brutális módon emelkedett a korábbi évekhez képest. Ennek szemléltetésére a következő táblázatot állítottuk össze:

 

Év	Összeg
2021	213 007 110
2022	118 865 419
2023	191 702 455
2024	328 893 710
2025	514 000 000
Összesen	1 366 468 694

 

Láthatjuk, hogy az idei évben több mint félmilliárd forintot kell fizetnünk az államnak ezen a jogcímen és azt is, hogy 2021. év óta érinti önkormányzatunkat ez az elvonás, amelyre tekintettel már több, mint 1,3 milliárd forintot fizettünk be az államkasszába ezen a jogcímen.

 

2.2. Adóbevételek

 

Adónem	Bevételi előirányzat (ezer forintban)
Építményadó	1 450 000
Telekadó	150 000
Helyi iparűzési adó	4 700 000
Idegenforgalmi adó	3 000
Pótlék	50 000
Bírság	15 000
Talajterhelési díj	14 000
Összesen:	6 382 000

A 2025. évi költségvetés tervezéséhez a táblázatban foglaltak szerinti adóbevételekkel számolunk. A tervezést megalapozó előző évi adatokat és az idei évi prognózissal kapcsolatos információkat az előterjesztés melléklete tartalmazza.

 

2.3. Modern Városok Program és egyéb pályázatok

 

A Modern Városok Program keretében az Önkormányzat a 2016. évtől kezdődően jelentős támogatásokban részesült.

 

A projektek jelentős részben lezárultak, de a 2024. évi teljesítésekből fakadó, a 2025. év első negyedévében még teljesíthető fizetési kötelezettségekhez szükséges fedezetet, amelynek forrása az előző évi pályázati maradvány, szerepeltetjük a rendelet tervezetben.

 

2.4. Tartalék

 

A tartalékelőirányzatok között 100 millió forint összegben szerepel általános tartalék, valamint 1.362.500.000 forint összegben az Önkormányzat és intézményei részére elkülönített céltartalék, amelynek jogcímenkénti tételes felsorolását a rendelettervezet 20. számú melléklete tartalmazza.

 

A céltartalékok között elsősorban olyan kiadási tételek kerültek beépítésre, amelyek felmerülése, vagy a kötelezettségvállalás formája még bizonytalan, de a kiadás nagyságrendje jelentős. Itt szerepelnek a hitelfelvétellel finanszírozott fejlesztések kiadási előirányzatai is, összesen 600 millió forint összeggel.

 

A Műszer Automatika Vegyesipari Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság számára megítélt kormányhivatali kötelezésnek lassan teljes egészében eleget tettünk, de még mindig maradt legfeljebb 60 millió forint tartozás. Ezt az összeget a tartalékok között szerepeltettük.

 

Az óvodai működtetéssel kapcsolatosan biztosított normatíva fel nem használt összege (lásd 2.1. pont) 511 millió forintos összeggel szerepel a tartalékok között.

 

2.5. Gazdasági társaságok

 

A 2025. évi költségvetési rendelet tervezetbe a gazdasági társaságok által ellátott feladatok finanszírozásához szükséges előirányzatok az alábbi módon épültek be.

 

Az Érd Médiacentrum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2025. évi üzleti terve a költségvetési rendelettel egyidejűleg kerül a közgyűlés részére beterjesztésre, a költségvetési rendelet tervezet tartalmazza az összeállított üzleti terv adatait. A társaság részére 223.363.000 forint összegű finanszírozási forrást biztosít a tulajdonos a feladatok ellátásához, amely a tavalyi évivel egyező összegű forrás.

 

Az Érdi Sport Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság 2024. július 1. – 2025. június 30. időtartamra vonatkozó üzleti tervét a Közgyűlés 237/224. (IX. 26.) határozatával fogadta el, amelyben havi 14 millió forint összegű tulajdonosi finanszírozás szerepel.

 

Az előzőekben már ismertetett pénzügyi helyzetre tekintettel az önkormányzat a 2025. évi költségvetési rendeletben összesen 110 millió forintot biztosít a társaság finanszírozására. A finanszírozás módjáról, ütemezéséről külön előterjesztés keretében dönt a közgyűlés.

 

Önkormányzatunk tulajdonában áll az Érdi Vizisport Korlátolt Felelősségű Társaság is, amely a korábbi években közvetlen tulajdonosi finanszírozást nem kapott, azonban az Érdi Városfejlesztési és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság megszűnése miatt szükséges átalakítani a társaság finanszírozását, és a működéséhez szükséges forrást önkormányzati de minimis támogatásként a társaság rendelkezésére biztosítani. A 2025. évi költségvetésben 45 millió forint szerepel erre a célra.

 

A Polgármesteri Hivatal költségvetésével kapcsolatos információk

 

A Polgármesteri Hivatal bevételei és kiadásai az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat által fenntartott intézményektől elkülönítve a 7., 8., 9. mellékletekben kerültek bemutatásra.

 

A jogszabályi előírás alapján végzett tevékenységekre tekintettel a Polgármesteri Hivatalnál saját bevételként 2025. évre összesen 17.324.000 forint működési bevétel tervezhető, amely nem tartalmazza az Önkormányzat által a Hivatal működéséhez biztosított finanszírozás összegét. A Hivatal működésének biztosításához a 2025. évi költségvetés tervezetében az Önkormányzat 2.053.233.502 forint összegű támogatást nyújt, amelyből 1.778.536.230 forintot fedez a központi költségvetésből származó feladatfinanszírozási támogatás.

 

A Hivatal saját bevételei között hatósági jogkörhöz kapcsolódó működési bevétel, bérleti díj, valamint a továbbszámlázott kiadások kerültek kimutatásra.

 

A köztisztviselői illetményalap összegét a költségvetési rendelet tervezet az idei évre a tavalyihoz képest változatlan összegben, 70 ezer forintban állapítja meg, tekintettel arra, hogy a normatíva összege a tavalyi évhez képest változatlan.

 

A dolgozói állomány megtartása érdekében azonban szükséges a bérek minimálisan inflációkövető emelése, ha ezt nem tesszük, tovább folytatódik a munkaerő elvándorlása a környező települések hivatalai vagy egyéb, jobban jövedelmező ágazatok irányába.

 

Mindezekre tekintettel a 2025. évi költségvetési rendelet tervezet a tavalyi bérek átlagosan 6%-os emelésének megfelelő bértömeg emelkedéshez tartalmaz fedezetet. A béremelés illetményeltérítésént, a köztisztviselői illetmények eltérítéseként valósítható meg.

 

Maga a kormányzati tájékoztatás is több alkalommal is utalt a köztisztviselői bérek rendezésének szükségességére, de amíg ennek szabályozására és finanszírozására nem születik megfelelő kormányzati döntés, addig az említett béremelési szándék ellenére is a hivatali dolgozók nagy része a nemzetgazdasági átlagkereset alatt fog keresni (ennek összege már tavaly év végén is bruttó 637.000 forint volt, az idei évre bruttó 700.000 forintot prognosztizálnak).

 

Források hiányában a költségvetés nem tartalmazza a korábbi években a január és február hónapokra megállapított 75 ezer forint összegű rezsitámogatás fedezetét, amely – főként az alacsonyabb keresetű dolgozók számára jelentős bevétel kiesést okoz.

 

Cafeteria-juttatásként a közgyűlés döntésének megfelelően nettó 200 ezer forintot terveztünk be.

 

A felhalmozási kiadások között a Hivatal működéséhez szükséges ügyviteli, számítástechnikai eszközök, valamint a jogszabályváltozások miatt szükséges szoftverfejlesztési kiadások kerültek tervezésre, továbbá a Hivatal épületének szükséges felújítási, karbantartási kiadásai.

 

Intézmények költségvetése

 

Az intézményi kiadási és bevételi adatokat a rendelet-tervezet 11. és 12., 13. számú mellékletei tartalmazzák. Az intézményi felhalmozási kiadások a rendelet 13. mellékletében kerülnek bemutatásra.

Az Önkormányzat fenntartásában működő intézmények (Polgármesteri Hivatal nélkül) tervezett összes kiadása 14.512.635.686 forint, melyből a Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény kiadása 2.621.891.000 forint. Az intézmények finanszírozásához központi költségvetési forrásból 5.048.083.058 forint feladatfinanszírozási bevételt kap az Önkormányzat. Az intézményi saját bevételek tervezett összege 2.052.308.200 forint, a működési célú támogatások összege 2.508.641.000 forint, mely az Egészségügyi Intézmény NEAK finanszírozási bevétele.

 

A Közgyűlés 2025. januári ülésén tárgyalta az intézményi dolgozók részére biztosítandó fenntartói kiegészítő juttatásokkal kapcsolatos előterjesztést. A fenntartói kiegészítések összegére vonatkozóan összegszerű döntés született a Városgazda, a Szepes Gyula Művelődési Központ, a Csuka Zoltán Városi Könyvtár és a Magyar Földrajzi Múzeum vonatkozásában. Ezen intézmények személyi juttatás elirányzatai a határozatoknak megfelelő összegek figyelembe vételével kerültek a költségvetési rendeletben tervezésre.

 

Az egyéb intézmények személyi juttatás elirányzatai tervezése során a közgyűlési döntésnek megfelelő, átlagos 6%-os béremelési mérték figyelembe vételével meghatározott személyi juttatás összeg szerepel a rendelt tervezetben. Természetesen a státusztörvény hatálya alá tartozó dolgozók esetében, akik számára a jogszabály ennél magasabb mértékű béremelésről rendelkezett, a kötelező mértékű emelésnek megfelelő bérfedezet került a rendelet tervezetbe.

 

Cafeteria juttatásként a tavalyi összeggel egyezően bruttó 140 ezer forint/fő összeg szerepel a rendelet tervezetben.

 

Az intézményi kiadások összességében nagyon csekély emelkedést mutatnak a tavalyi évi eredeti előirányzatokhoz képest. Ennek oka, hogy források hiányában a dologi kiadások előirányzatai a tavalyi évi teljesítési szinten, a Városgazdánál a tavalyi teljesítési szint alatt kerültek tervezésre, amely csak rendkívül fegyelmezett és takarékos gazdálkodás mellett jelent majd elegendő fedezetet a kiadások teljesítéséhez, amennyiben az évközi áremelkedések nem eredményeznek majd a tervezettnél magasabb kiadási szintet.

 

Jelentősebb kiadási előirányzat emelkedés csupán az Intézményi Gondnokság esetében látható, amelynek oka az étkezési szolgáltatási árak 7%-os emelkedése, amellyel kapcsolatos információkat a januári közgyűlésen elfogadott térítésidíj-emelésre vonatkozó előterjesztésben olvashattunk.

 

2025. évben az önkormányzatnak a teljes közétkeztetési feladatokra (gyermekétkeztetés és szociális étkeztetés) a Szolgáltató részére összesen 3,8 milliárd forintot kell kifizetnie, amelyhez a központi költségvetés a tavalyi évinél is kevesebb, összesen 678 millió forintot biztosít, térítési díjbevételként és áfa visszatérítésből 1,1 milliárd forint bevétellel számolhatunk. Mindezek alapján az önkormányzat saját bevételéből csak a gyermekétkezésre fordítandó összeg – 2 milliárd forint.

 

A kulturális intézmények költségvetési tervezése során az eredeti költségvetésben minden intézmény kiadását a saját intézményi költségvetésben terveztük, beleértve ebbe a programtervek kiadásait is. A tavalyi évhez képest a kulturális feladatokat ellátó Szepes Gyula Művelődési Központ, Csuka Zoltán Városi Könyvtár és Magyar Földrajzi Múzeum összesített költségvetési főösszege 761 millió forint, amely 5,2 millió forinttal kevesebb, mint a tavalyi évi eredeti költségvetési előirányzat. A dologi kiadások ezen intézmények vonatkozásában is a tavalyi teljesítési szintnek megfelelően kerültek tervezésre.

 

Az intézmények esetében az Önkormányzat részéről összesen 5.506.814.890 forint fenntartói kiegészítés szükséges az eredeti költségvetési adatok alapján, amely a tavalyi szükséglethez képest (amely 5.094.137.012 volt), 8% emelkedést jelent, de nem minden intézményt érintően. Az Intézményi Gondnokság esetében a fenntartói hozzájárulás emelkedése a szolgáltatói árak és a térítési díjak együttes hatásából fakad.

 

A bölcsődei ellátás fenntartói kiegészítés szükséglete a státusztörvényre tekintettel kapott bérfinanszírozási többlet ellenére 7-szeresére emelkedett, aminek oka, hogy a bérfinanszírozás emelkedésével egyidejűleg az üzemeltetési támogatás a tavalyihoz képest 69 millió forinttal csökkent.

 

A Városgazda tekintetében a tavalyihoz képest 130 millió forinttal kevesebb fenntartói kiegészítés igény mutatkozik, amely abból fakad, hogy a dologi kiadások az előző évinél alacsonyabb kiadási szinten kerültek tervezésre. A kiadások csökkentése várhatóan az ellátott feladatok tekintetében is érzékelhető lesz.

 

Az önkormányzat fenntartásában álló intézmények közül az óvodák, bölcsőde és a Szociális Gondozóközpont dolgozói számára biztosítható fenntartói pótlékösszegek fedezetéről a januári közgyűlési ülésen nem született számszerűsített döntés (csak a 6%-os átlagos mérték került meghatározásra). Ezen intézmények számára a jelenlegi előterjesztéshez kacsolódó határozati javaslatok tartalmazzák a pótlékok fedezetére vonatkozó döntést az alábbiak szerint:

 

Az intézmények fenntartásához biztosított normatív bevételt és fenntartói kiegészítést intézményenkénti bontásban az előterjesztés 1. számú melléklete tartalmazza.

 

5. „Kitekintő” határozat

 

A Közgyűlésnek a korábbi évekhez hasonlóan a 2025. évi költségvetéshez kapcsolódóan is határozatban kell rögzítenie az Önkormányzat saját bevételeit és adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségeit a költségvetési évet követő három évre, amelyet az Áht. 29/A. §-a, a Stabtv. 8. § (2) bekezdése, továbbá az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) számú kormányrendelet alapján kell meghatároznia.

 

A Jat. 17. §-a alapján előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmértük a szabályozás várható következményeit. A hatásvizsgálat eredményét jelen előterjesztés, illetve az annak mellékletét képező hatásvizsgálati lap mutatja be.

 

A Jat. 18. § (2) bekezdése alapján tájékoztatom a tisztelt Közgyűlést, hogy a rendelettervezet az európai uniós joggal összhangban van, azzal ellentétes szabályozást nem alakít ki.

 

Érd, 2024. február 21.

 

Dr. Csőzik László polgármester

 

HATÁROZATI JAVASLAT I.

 

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 29/A. §-ában foglaltak, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 8. § (2) bekezdése, továbbá az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) számú kormányrendelet alapján az Önkormányzat saját bevételeit és adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazó, költségvetési évet követő három évre szóló „kitekintést” az alábbiak szerint állapítja meg:

 

Adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség

 

Kötelezettség jogcíme
				2025. év	2026. év		2027. év		2028. év
Felhalmozási célú hiteltörlesztés				50 000 000	50 000 000		50 000 000		50 000 000
1.		Hitel I.-017. / 1-2-21-8400-0278-3.		12 500 000	12 500 000		12 500 000		12 500 000
2.		Hitel III.-031. / 1-2-21-8400-0276-1.		12 500 000	12 500 000		12 500 000		12 500 000
3.		Hitel IV.-048. / 1-2-21-8400-0275-0.		12 500 000	12 500 000		12 500 000		12 500 000
4.		Hitel V.-055. / 1-2-21-8400-0274-9.		12 500 000	12 500 000		12 500 000		12 500 000
Kötvénykibocsátás törlesztés				0	0		0		0
1.
2.
3.
Lízingdíj				0	0		0		0
1.
2.
Kezességvállalás				0	0		0		0
1.
2.
			Adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége	50 000 000	50 000 000		50 000 000		50 000 000
Saját bevételek a 353/2011. (XII. 30.) kormányrendelet 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerint
Megnevezés
				2025. év		2026. év		2027. év	2028. év
1.	Helyi adókból származó bevételek			6 303 000 000		6 303 000 000		6 303 000 000	6 303 000 000
2.	Önk. vagyon, vagyoni értékű jog értékesítéséből, hasznosításából, Tárgyi eszköz, immateriális jószág, részvény, részesedés ért. származó bevétel			1 357 304 000		1 357 304 000		1 357 304 000	1 357 304 000
3.	Osztalék, koncessziós díj és hozambevétel			16 937 000		16 937 000		16 937 000	16 937 000
4.	Bírság-, pótlék- és díjbevétel			82 485 000		82 485 000		82 485 000	82 485 000
5.	Kezességvállalással kapcsolatos megtérülés			0		0		0	0
	Saját bevételek összesen			7 759 726 000		7 759 726 000		7 759 726 000	7 759 726 000
	Saját bevételek 50%-a			3 879 863 000		3 879 863 000		3 879 863 000	3 879 863 000
	Saját bevételek 50%-a és az adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség különbsége			3 829 863 000		3 829 863 000		3 829 863 000	3 829 863 000

 

Az Önkormányzat 2025. évi költségvetése megfelel a Stabilitási törvény 10. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak.

 

Határidő:         az Önkormányzat 2025. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester

 

A szavazás módja: nyílt szavazás, egyszerű többség szükséges.

 

HATÁROZATI JAVASLAT II.

 

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a fenntartásában működő óvodai intézmények dolgozói számára munkáltatói jogkörben, egyéb pótlék jogcímen megállapítandó juttatás céljára az alábbi fedezetet biztosítja:

 

65. Érdi Kincses Óvoda: 65.500.000 forint + járulék;
66. Érdi Szivárvány Óvoda: 84.500.000 forint + járulék.

 

A juttatások és a kapcsolódó munkáltatói járulékok fedezetét a beterjesztett 2025. évi költségvetési rendelet tervezet tartalmazza. A juttatás 2025. január 1-jétől 2025. december 31-ig terjedő időtartamra szóló, egyéb pótlék jogcímen, intézményvezetői hatáskörben osztható fel a foglalkoztatottak között.

 

Határidő:         az Önkormányzat 2025. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester

 

A szavazás módja: nyílt szavazás, egyszerű többség szükséges.

 

HATÁROZATI JAVASLAT III.

 

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a fenntartásában működő bölcsődei intézmények dolgozói számára munkáltatói jogkörben egyéb pótlék, valamint keresetkiegészítés jogcímen megállapítandó juttatás céljára 7.300.000 forint + járulék fedezetet biztosít.

 

A juttatások és a kapcsolódó munkáltatói járulékok fedezetét a beterjesztett 2025. évi költségvetési rendelet tervezet tartalmazza. A juttatás 2025. január 1-jétől 2025. december 31-ig terjedő időtartamra szóló, egyéb pótlék jogcímen, intézményvezetői hatáskörben osztható fel a foglalkoztatottak között.

 

Határidő:         az Önkormányzat 2025. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester

 

A szavazás módja: nyílt szavazás, egyszerű többség szükséges.

 

HATÁROZATI JAVASLAT IV.

 

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a fenntartásában működő Szociális Gondozóközpont dolgozói számára munkáltatói jogkörben, keresetkiegészítés jogcímen megállapítandó juttatás céljára 86.680.800 forint + járulék fedezetet biztosít.

 

A juttatások és a kapcsolódó munkáltatói járulékok fedezetét a beterjesztett 202. évi költségvetési rendelet tervezet tartalmazza. A juttatás 2025. január 1-jétől 2025. december 31-ig terjedő időtartamra szóló, egyéb pótlék jogcímen, intézményvezetői hatáskörben osztható fel a foglalkoztatottak között.

 

Határidő:         az Önkormányzat 2025. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester

 

A szavazás módja: nyílt szavazás, egyszerű többség szükséges.

 

HATÁROZATI JAVASLAT V.

 

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a fenntartásában működő Intézményi Gondnokság dolgozói számára munkáltatói jogkörben, keresetkiegészítés jogcímen megállapítandó juttatás céljára 36.800.000 forint fedezetet biztosít.

 

A juttatások és a kapcsolódó munkáltatói járulékok fedezetét a beterjesztett 2025. évi költségvetési rendelet tervezet tartalmazza. A juttatás 2025. január 1-jétől 2025. december 31-ig terjedő időtartamra szóló, egyéb pótlék jogcímen, intézményvezetői hatáskörben osztható fel a foglalkoztatottak között.

 

Határidő:         az Önkormányzat 2025. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester

 

A szavazás módja: nyílt szavazás, egyszerű többség szükséges.