Az Interreg Duna Régió Program, RESTORIVER pályázathoz kapcsolódó önerő forrásának biztosítása

Tisztelt Közgyűlés!

A Interreg Duna Régió Program keretében 2023 decemberében elnyertük a RESTORIVER (azonosító szám: DRP0200419) - Klímatűrő, természetes vízvisszatartásra összpontosító, emberi beavatkozások által károsított folyópartok és parti területek helyreállítása a Duna és mellékfolyói mentén a Duna régióban- pályázatot, amely 2024 márciusában elindult.

A pályázat konzorciumban valósul meg, amelyben konzorciumi partnerként veszünk részt. A projekt időtartama 30 hónap, a résztvevő projekt partnerek száma 15, a konzorcium vezetője Bulgária, a Bolgár Madárvédő Társaság. A projekt össztámogatás mértéke: 2,413,055.6 EUR, ebből Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat pályázati támogatása: 113,751.50 EUR.

A projekt finanszírozását tekintve 80% EU-s támogatás, 20% önerő, amelyből a nemzeti önerő pályázat 15%-ot támogat, igénylést követően. A fennmaradó 5%-ot kell Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának biztosítania, amelynek összege: 5 688 EUR (~2,3 Mft).

Az elnyert pályázat rendkívül különleges városunk számára, mivel nem csak referenciaként jeleníthetjük meg a pályázati, és városfejlesztési portfóliónkban, hanem egyúttal belépő lehet újabb közvetlen uniós források lenyerésére, továbbá kiváló lehetőség a nemzetközi kapcsolataink bővítésére és erősítésére.

A projekt során az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata érintettségét illetően az alábbi tervezési feladatok valósulnak meg:

Egy komplex vizsgálat kerül lefolytatásra az Érd/Nagytétény (Budapest) menti árterek klímavédelmi kapacitásának növelése érdekében.

A Magyarországon tervezett kísérleti intézkedés célja, hogy elősegítse a Budapest déli határán fekvő Érd/Nagytétényben található, mintegy 60 hektárnyi árterületen az éghajlatváltozás hatásainak mérséklését.

Az árterek természetes folyódinamikája fokozhatja az éghajlatváltozás hatásainak kezelését, mivel a legtöbb esetben ezek az élőhelyek a városokban erősen átalakultak.

A folyószabályozásoknak a folyami ökoszisztémák klímaadaptációs képességét gyengítő hatásai ma már nyilvánvalóak, ezért a régi szabályozási struktúrák, az árterek élőhelyeinek természetessége és a gátakon belüli és kívüli földgazdálkodás felülvizsgálata elengedhetetlen.

Az adaptív irányítás megvalósítható lenne Érd és Budapest-Nagytétény város érintettjeinek bevonásával és egy tervezési folyamatban való részvételével. A vizsgálat az alábbiakra terjed ki:

• Magában a folyómederben felülvizsgálható a régi hajózási szabályozási szerkezeteket: értékelni kell a lápokat, a partrögzítéseket, és innovatív helyreállítási intézkedéseket lehet gyűjteni az éghajlatváltozás miatt gyakoribbá váló magas/alacsony vízszintek javítására, de a mesterséges szabályozási szerkezetek mögötti ökológiai állapotot is javítani lehetne.
• A városok árterületi erdei fontosak az éghajlatváltozás mérséklése szempontjából – Minél több a természetes erdő, annál jobb: az erdők jelentős éghajlatszabályozó funkciókkal (oxigéntermelés, talajképződés, talajerózió elleni védelem, víztisztítás, szervesanyag-termelés, biodiverzitás fenntartása, vízvisszatartás, élőhely biztosítása stb.), valamint kulturális (beleértve a rekreációs) szolgáltatásokkal (az erdőtípustól függően) rendelkeznek.
• Cél a kísérleti terület természetességének növelése: az erdők biológiai sokféleségét a faállományok védelmével, mikroélőhelyek kialakításával és különböző fajokból álló facsemeték telepítésével lehet javítani. Itt azonban kevés a korhadó, elszáradt, kéregzsebes fa, az álló vagy akár fekvő, apró repedésekkel teli holtfa, amely sok hasznos élőlénynek nyújthatna otthont. Ezért mikro-élőhelyek kerülnek bevezetésre: madárházak, lepkeházak, katicabogárfarmok, rovarhotelek, ahol harkályok, katicabogarak, beporzó lepkék, vagy pl. a bomló pincelegyek és levéltetűevő fátyolok találnak búvóhelyet, téli álmot, vagy később tavasszal szaporodási helyet.
• Az árterek legeltetésének hatásai is megvizsgálandók, hogy ez a gazdálkodási módszer segíthet-e az inváziósok szabályozásában.
• A gátakon kívül a ivóvízszolgáltatóhoz tartozik a földművelés. Itt értékelni kellene a lezárt és nem működő vízszűrő kutak mögött meghúzódó okokat, amely jelenség a Duna mentén az éghajlatváltozással (és gyakoribb alacsony vízállás miatt) egyre gyakoribbá válik, és a megnövekedett talajvízszint mellett új gazdasági lehetőségeket is jelenthet a földhasználat számára.
• Lehetőség van továbbá olyan kaszálási típusok vizsgálatára is, amelyek a heves csapadékeseményekből több vizet tudnának visszatartani, és ökológiai célokat is szolgálnának.
• Cél, hogy Érd/Nagytétény/Budapest lakosai jobban megismerjék a Duna és környékének kapcsolatát, a folyó és az árterület hatását a helyi klímaadaptáció javításában.
• Érd önkormányzatának feladata a legjobb gyakorlatokat megismertetheti a Duna menti települési társulásokkal, annak érdekében, hogy a térség több turistát vonzon, a lakosok elégedettebbek legyenek, valamint jobban össze tudják kapcsolni és hasznosítani Érd gazdag kulturális örökségeit és természeti kincseit.

E vizsgálatok alapján az éghajlatváltozás mérséklésének komplex megoldása várható, amely a (mikro)klímaszabályozás és a vízháztartás szabályozására, a szén-dioxid megkötésére, a lakosok mentális és fizikai egészségének javítására és a biológiai sokféleség javítására (amely számos, az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló ökoszisztéma-szolgáltatás előfeltétele) fókuszál.

A projektben való részvételünkhöz, annak Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata részéről vállalt feladatok megvalósításához szükséges 5% biztosításához kérem a tisztelt közgyűlést, hogy az előterjesztésben foglalt határozati javaslatot tárgyalja, és fogadja el.

Érd, 2024. november 27.

HATÁROZATI JAVASLAT

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a  DRP0200419 azonosítószámú RESTORIVER projekt kapcsán, a pályázatban résztvevő szervezetekkel megkötött Partnerségi Megállapodásban foglalt tartalmak megvalósítása érdekében úgy dönt, hogy az Interreg Duna Régió Program keretében zajló tevékenységek megvalósításához szükséges, 5 % saját forrást, 5 688 EUR (~2 300 000,-forint) biztosítja és azt az alábbi tervezett megbontásban betervezi: a 2025. évi költségvetés terhére: 4 550 EUR összeget, a 2026. évi költségvetés terhére: 1 138 EUR összeget.

Határidő:         döntés továbbítására – öt nap

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester

A szavazás módja: nyílt szavazás, egyszerű többség szükséges.