Tisztelt Közgyűlés!

 

A ProUrbe Kft. önkormányzatunk megbízásából elkészítette Érd Megyei Jogú Város úthálózat-, és járda fejlesztési koncepcióját (a továbbiakban: Útfejlesztési Koncepció), melynek elfogadásáról a Közgyűlés 314/2012. (X.18.) és 247/2013. (X.31.) határozataival döntött. A továbbiakban a Polgármesteri Hivatal és külső szakértők bevonásával meghatároztuk a soron következő feladatokat.

 

„Késő Géza” Közmű- és Közlekedésbiztonsági Program operatív feladatai

 

2010 óta a Kormány és Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata jóvoltából számos fejlesztés valósult meg, amely vonzóbb, élhetőbb, barátságosabb otthonná tette Érdet. Előbb a csatornázási program során, az útfejlesztési program I. ütemében épültek szerviz-utak és újultak meg egyes gyűjtő-utak.

 

A Modern Városok Program keretében, az útfejlesztési program II. ütemében folyamatosan  újjáépülnek a főútvonalak, a közösségi közlekedéssel érintett szakaszok és tizenkét nagy forgalmú csomópont (a munkákat tartalmazó térkép 1. mellékletként csatolva).

 

A sikeres munka folytatásához azonban szükséges a város közlekedési helyzetének javítása, ezért egy operatív intézkedési csomagot állítottunk össze, amely három pilléren alapul:

 

  1. Közút-hálózatot és közlekedés biztonságot érintő fejlesztések
  2. Kapcsolódó közmű-hálózatot érintő fejlesztések
  • Közösségi közlekedést és parkolást érintő fejlesztések

 

A Programot javaslom Késő Géza mérnökről elnevezni, aki jelentős szerepet vállalt Érd infrastruktúrájának fejlesztésében. Nevéhez köthető Érd fogalomkörös utcanévrendszere. Az Érden kialakult utcanév rendszer egyedülálló Magyarországon, mely földrajzi és kulturális ismeretterjesztő jelentőséggel is bír, a tájékozódást is jól segíti. Ezen túlmenően ő volt az egyik szervezője az ivóvízhálózat érdi kiépítésének is, amely Érd első nagyobb infrastruktúra fejlesztési programja volt.

 

Az operatív intézkedéseket tartalmazó táblázat jelen előterjesztés 2. mellékletét képzi, amelyet elfogadásra javasolok.  Ezen fejlesztések egy része már folyamatban van, több feladat esetében azonban a pénzügyi források megteremtése szükséges azok megvalósításához.

A pénzügyi források nagyságrendje miatt várhatóan a Kormány támogatása lesz szükséges ezek megvalósításához.

 

Első lépcső a Geodéziai alaptérkép elkészítése

Ahhoz, hogy megfelelő színvonalú tanulmánytervek, majd engedélyezési tervek készülhessenek, mindenképp szükséges egy teljes városra kiterjedő geodéziai felmérés. E tekintetben két lehetséges megoldás van:

 

  • Elkészül egy egyszerűsített geodézia, ami időben nem feltétlenül rövidebb. Ez alapján elkészül egy tanulmányterv és az engedélyezési és kiviteli terv során készül el a részletes geodézia.
  • Másik megoldásként a tervezés elején elkészül egy részletes geodézia. Amennyiben később elindul a tervezés, akkor ez esetben a tervezőnek legfeljebb kiegészítő méréseket kell végezni.

 

Utóbbi összességében kedvezőbb, viszont nagyobb mértékű előfinanszírozást igényel. A jelenlegi tendencia, hogy egyre több település készíttet saját maga geodéziai felmérést, aminek több előnye is van, ugyanis ennek következtében az önkormányzat rendelkezik egy olyan állománnyal, amelyet bármilyen tervezésnél adatszolgáltatásként ki tud adni, illetve a geodéta cég, aki ezt gondozza, vissza tudja dolgozni az elkészült terveket vagy pótméréseket. Másrészt ezzel az állománnyal az üzemeltetés területén is kimutatható gazdasági hasznokat lehet realizálni.

 

Mindenképp érdemes megfontolni, hogy az amúgy is szükséges geodéziai felmérést célszerű lenne a városnak később is felhasználható módon elkészíttetni. Ezért javaslom, hogy készíttessük el a teljes városra kiterjedő részletes geodéziai felmérést!

 

Tanulmánytervek készítése városrészenként

 

Az elkészült felmérések alapján az előkészítésnél és a megvalósításnál a város területén a munkákat 12 részterületre osztva, párhuzamosan lehet előkészíteni és megvalósítani.

 

A tervezési területeket célszerű úgy kialakítani, hogy műszakilag egybefüggő területet képezzenek és volumenét tekintve közel hasonló mennyiségű és költséget igénylő munkákat igényeljenek. Az áttekintő térképet az egyes területekről a 3. melléklet tartalmazza.

Részterület

Útburkolat hossza (m)

Ivóvízvezeték csere hossza (m)

A

        33 765   

                 -     

B

        31 683   

           3 636   

C

        34 551   

           1 005   

D

        22 755   

         10 382   

E

        16 874   

           2 975   

F

        24 488   

           9 118   

G

        25 005   

         15 349   

H

        25 548   

         10 574   

I

        21 597   

           9 499   

J

        26 003   

           8 950   

K

        16 622   

           6 698   

L

        22 545   

           1 917   

 

 

 

 Összesen:

      301 434   

         80 103   

 

Az egyes részterületekre célszerű egy-egy tanulmánytervet készíteni, amely részletesen meghatározza és előkészíti a megvalósítandó feladatokat. A tanulmányterveket érdemes párhuzamosan, minden területre készíttetni, hiszen összefüggnek. A tanulmánytervek alapján készülnek az engedélyezési és kiviteli tervek. A kivitelezés a tervezési munkák befejeztével, a már kiviteli terv szinten megvizsgált területi összefüggések és javasolt ütemek szerint kezdhető meg. A tanulmánytervek tartalomjegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.

 

Tervezési költség tekintetében azzal lehet számolni, hogy a tanulmányterv költsége a beruházási érték 0,5-1,5 %-a, míg az engedélyezési és kiviteli terv 3-5 %-t képvisel (minél nagyobb területegységeben történik a tervezés, fajlagosan annál kisebb a tervezési díj százaléka).

 

Javaslom, hogy első ütemben készíttessük el a közbeszerzésekhez szükséges területenkénti fejlesztési tanulmányterveket!

 

Mérnöki jellegű tevékenységet végző szakmai szervezet

A tervezési oldalon is kedvező lenne egy olyan céget, szervezetet kiválasztani, aki egyfajta mérnökként, tanácsadóként segíti az önkormányzati munkát, és szakmailag ügyel az egységes tervezésre, mind műszaki, mind pénzügyi, közbeszerzési oldalról. Ez működhet az önkormányzati struktúrán belül is, viszont vélhetően az egyéb, napi feladatok mellett nem lehetne rá megfelelő kapacitást biztosítani.

 

A 12 terület párhuzamos tervezése esetén nem lesz egyszerű feldat a tervezőirodákat szakmailag összehangolni, főleg úgy, hogy az egyes területeken alkalmazott megoldások egymásra hatással is lehetnek.

 

Egy mérnöki jellegű tevékenységet végző szakmai szervezet költsége tanulmányterv esetén 0,5-1%-a, míg engedélyezési terv esetén 1-2 %-a lehet a beruházási összegnek.

Javaslom egy támogató mérnöki jellegű szakmai szervezet közbeszerzés útján történő kiválasztását és alkalmazását a további feladatok során!

 

Fentiek alapján kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy jelen előterjesztést tárgyalja meg és a mellékelt határozati javaslatot támogassa!

 

Érd, 2019. június 21.

 

 

 

Simó Károly

 

 

HATÁROZATI JAVASLAT

 

 

  1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a határozat 1. mellékletetét képező Késő Géza Közmű- és Közlekedésbiztonsági Programot (továbbiakban: Program) elfogadja.

 2. A Közgyűlés úgy dönt, hogy készüljön egy teljes városra kiterjedő részletes geodéziai felmérés, amely a későbbi közműépítési munkák és fenntartás során felhasználható lesz.

 3. A Közgyűlés úgy dönt, hogy első lépésként készüljenek a Program megvalósítása érdekében kiírandó közbeszerzések szakmai tartalmának meghatározásához területenkénti fejlesztési tanulmánytervek a határozat 2. mellékletében meghatározott tizenkét terület vonatkozásában.

 4. A Közgyűlés úgy dönt, hogy kerüljön kiválasztásra a Program előkészítésében és végrehajtásában közreműködő mérnöki jellegű szakmai szervezet.

 

 

 

Határidő: 2020. április 30.

 

Felelős: T. Mészáros András polgármester

 

 

 

 

Szavazás módja: nyílt szavazás, egyszerű többség szükséges