Tervezői összefoglaló

A klímaváltozás korunk legfontosabb globális kihívása, amelyre adekvát válaszok csak széleskörű horizontális és vertikális partnerségen keresztül születhetnek. Az önkormányzatok szerepe ebben a folyamatban megkérdőjelezhetetlen.

A klímaváltozás enyhítésére tett intézkedések globális közjószágnak minősülnek, így felügyelni és lokalizálni kell az ezzel kapcsolatos tevékenységeket. Ameddig viszont fennállnak a negatív, kedvezőtlen hatások, fokozódhat az egyes területek, a gazdasági ágak és a társadalmi rétegek közötti differenciáltság. Ezért szükséges foglalkozni a társadalom tájékoztatásával, szemléletformálásával, a települések, intézmények, szervezetek, és a lakosság felkészülésével, felelősségvállalásával az egészség védelme, és a természeti vagy anyagi károk megelőzése, mérséklése érdekében.

Érd Megyei Jogú Városa kétévente felülvizsgált Fenntartható Fejlődés Helyi Programjában egyértelműen kitűnik, hogy milyen lépéseket, célkitűzéseket tett, és legfőképpen, milyen eredménnyel zárta ezeket, és felismerte, hogy a következő szükséges lépés egy klímastratégia kidolgozása.

Az elmúlt pár évben a helyi hulladékgazdálkodási rendszer komplex fejlesztése került előtérbe. Érd MJV vezetésével, mint alapító taggal, megalakult az Érd és Térsége Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás, mely szervezet segítségével ésszerűbb, hatékonyabb, és folyamatosan fejlődő hulladékgazdálkodási közszolgáltatás érhető el a lakosság és a tagönkormányzatok részére. Ezzel egyidejűleg javítva a szelektív hulladék begyűjtési lehetőségét, ezek újrafelhasználásával pedig csökkentve a deponált mennyiséget, és az ökológiai lábnyomot. Mivel ezen tevékenység nem valósulhat meg a lakosság aktív részvétele nélkül, így szükségszerűen részesei a környezetvédelmi és fenntarthatósági szemléletformálásnak, és a jövő generációi már ebbe születnek.

Jelen dokumentum a KEHOP 1.2.1. pályázati kiírásban foglalt módszertan szerint készült. Ennek megfelelően tartalmazza az Érd MJV klímaváltozás szempontjából releváns természeti, társadalmi, infrastrukturális és gazdasági problémaköreinek rövid leírását. A fejezet a helyzetleírások ökölszabályát követve az elérhető legfrissebb statisztikai adatok (KSH STADAT, illetve önkormányzati adatszolgáltatás), valamint a város korábbi stratégiai programdokumentumai alapján készült.

A módszertannak megfelelően bekérésre kerültek azok az adatok, amelyek mentén kialakítható volt Érd MJV üvegházgáz (ÜHG) leltára és kijelölhetők voltak azok a szektorok és szférák, amelyekbe történő beavatkozással a leghatékonyabb ÜHG kibocsátás csökkentés (mitigáció) érhető el a következő években.

A stratégia ezen első változata – a módszertan ajánlásainak megfelelően – már társadalmi közreműködéssel készült, hiszen a „Települési Alkalmazkodási Barométer” (TAB) elnevezésű kérdőív-csomagot a város több tucat prominense (döntéshozók, szakemberek) kitöltötte. Ennek megfelelően megállapításra került, hogy a városban az infrastruktúrában bekövetkező káresemények (viharkárok, az utak felfagyása), illetve a levegőminőség jelentik a legfőbb kihívást. Emellett az allergén növények és állatok, valamint kisebb mértékben a hőhullámok is megjelennek a jövő várható kihívásai között.

A helyzetértékelő részt összefoglaló SWOT elemzés a tervezők meglátásait tükrözi, így ennek módosítása, illetve kiegészítése a társadalmasítási folyamatban elengedhetetlenül fontos.

A jövőalkotó részben megfogalmazásra került Érd MJV jövőképe három időbeli dimenzióban, rövid-, közép- és hosszútávon. A három jövőkép egymásra épül, így elképzeléseket tartalmaz a mitigáció (energiahatékonyság és megújuló energiák, valamint a nyelő felületek), az adaptáció és a szemléletformálás területén is. A város gazdaságfejlesztési elképzeléseit fenntarthatósági szempontokkal gazdagítva megfogalmazásra került egy helyi zöld klaszter létrehozásának a szükségessége is.

A célkitűzések megfogalmazásakor a tervezők a helyzetelemzés konzekvenciáit vonták le, másrészt bizonyos szinten igazodni igyekeztek a Pest megyei Klímastratégia célrendszeréhez is.

A dekarbonizáció mértékét a 2018-as bázisévhez képest 2030-ig 40%-ban, míg 2050-ig 100%-ban állapítottuk meg. Ennek elérésére szektoronként különböző, 2030-ig konkretizált javaslatokat fogalmaztunk meg. A célok teljesítéséhez legnagyobb mértékben a lakossági és közületi, épületekhez kapcsolódó energiafogyasztást kell csökkenteni, ugyanakkor Érd MJV sajátossága, hogy a közlekedés az átlagnál jóval több üvegházgáz kibocsátásáért felel, így az ebben való előrelépés is elengedhetetlen. Léptékében ugyan jóval kisebb, de multiplikátor (pld. az emberi egészségre gyakorolt) hatásában hatalmas jelentőségű a hulladékgazdálkodás fenntarthatóbbá tétele, illetve a szén-dioxid nyelő zöldfelületek bővítése is. Ez utóbbi nagy jelentőségű adaptációs cél is.

Az adaptációban az emberi egészség védelmének prioritása mellett nagy hangsúlyt kell, hogy kapjon a természeti és épített örökség védelme, valamint az agrárszektor alkalmazkodásának elősegítése is.

Szemléletformálásban a stratégia jelszava az inkluzivitás, hiszen a klímastratégia csak széleskörű társadalmi párbeszéden keresztül valósítható meg, ahol teret kap a helyi önkormányzat, a lakosság, a civilek és a for-profit szféra is, illetve nagy hangsúllyal szerepelhetnek a jövő generációk.

Az intézkedések meghatározása részben a település korábbi programdokumentumai (ITS, Környezetvédelmi Program, Batthyány Program 2020), részben a prominencia Települési Alkalmazkodási Barométer kérdőívre adott válaszai, részben pedig a Pest megyei Klímastratégia útmutatásai alapján készültek. A város adottságainak különösen specifikus intézkedések a következők:

A távhőrendszer fejlesztése
ÜHG elnyelő zöldfelületek növelése a településen
SECAP kidolgozása Érd MJV-ban
A közösségi közlekedés optimalizálása
Kerékpáros közlekedés feltételeinek a javítása
Az alternatív hajtásmódok terjesztése a közlekedésben
A lakossági hulladék újrahasznosítási arányának növelése
Az üveghulladék gyűjtésének és újrahasznosításának a kialakítása
Mérőállomás-rendszer telepítése a városban
Komplex vízgazdálkodási rendszerek kialakítása
Biztonságos ivóvízellátás biztosítása
Klímaváltozáshoz alkalmazkodó mező- és erdőgazdaság kialakítása
A kerékpár használat népszerűsítése a lakosság körében

A közlekedés fenntarthatóvá tétele Érd egyik legfontosabb klímavédelmi prioritása. A város sajátos domborzati viszonyaihoz alkalmazkodva ezt egyedi megoldásokkal, mint az elektromos rásegítésű járművek elterjesztésével, közbringa rendszer kialakításával, illetve, kombinált közlekedésfejlesztési megoldásokkal (B+R, kerékpárszállító autóbuszok) kell segíteni.

A tervezők javaslatot tettek az egyes intézkedések monitoring mutatóira, a stratégia végrehajtását segítő intézményi konstelláció kialakítására, valamint – koncepcionális szinten – a szükséges pénzügyi háttér mértékére is. A klímastratégiában foglaltak sikeres végrehajtásának záloga, hogy a mitigáció, az adaptáció és a szemléletformálás érvényesüljön valamennyi hivatali szakterület (tervezési, műszaki, jogi, pénzügyi stb.) mindennapi tevékenységében. Ez csak úgy valósítható meg, ha az önkormányzat fenntarthatósági szakemberei valamennyi működési területen és már a fejlesztések előkészítési szakaszában, valamint természetesen a végrehajtásban is bevonásra kerülnek.

A stratégia jelenlegi verziója a pályázati kiírásban lefektetett módszertannak megfelelően elkészült tervezői változat, amely készen áll arra, hogy a közeljövőben a társadalmasítás során felmerült javaslatokat integrálja.

Érd klimastratégia társadalmasítási változat 20210419